Matkovics, Marijan: Álomvásár; Q 387

- 4 - t a 73 éves nyugalmazott postatisztviselő, Vilma nagybácsija, az amatőr festő, aki arról álmodozik, hogy festményeit egyszer majd fel\ fedezik, eladja őket és akkor gazdag ember lesz belőle. A világháború után kialakult uj társadalmi életben persze még idegenebb lesz, mint a régiben volt s épp ugy a föllegekben jár, mint Kárász Iván. Ó az, aki tisztán látja, hogy Kárász üres álmokat kerget s ezt meg is mondja neki, viszont Kárász neki vágja a szemébe, hogy álomkergető, de a közös sors mégis mindig kibékiti őket s tovább tengetik életüket, .mindaddig, amig Elfrida néni halála valamennyiük álomkergetését felszinre nem hozza. A családi társbérlet egyetlen pozitiv alakja, aki igyekszik elmenekülni ebből a föllegjáró világból - Kreso Radovics, Elfrida néni fogadott fia. Igaz, hogy szinte öntudatlan viszonyt kezd Ninával - akiben Kárász egészen a kibonyolódásig csak a tiszta gyermeklányt látja - ez a viszony azonban később szerelemmé fejlődik, de öntudata kibontakozásával együtt Kreso azt is meglátja, hogy. Ninával sohasem élhet együtt, mert a lány is elérhetetlen álmokat kerget s emellett még másokkal is viszonyokat folytat. Kreso egészen ifjú korában teletömi a lány fejét a "szabad szerelem" eszméivel s mikor később rájön arra, hogy ezzel el is veszti szerelmesét, már késő, mert Nina sohasem lenne képes, hogy vele együtt kiszakítsa magát ebből a fülledt és föllegekben járó kispolgári életből s nem tudná követni oda, ahová ő egy hősies elhatározással elindul - az istenhátamögötti vidékre, a nép közé, uj és tiszta, emelkedettebb életet kezdeni. Az egész családban egyedül Kreso az, aki nagy akaraterővel komolyan tanul s mikor a katonaságot leszolgálja, viszonyát is megszakitja Ninával. Megszerzi a jogi doktorátust és birünak indul Likába, Jugoszlávia legszegényebb és leg-