Goertz, Heinrich: Maillard úr intézete; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 385

- 28 Le Pique: ßalsafette: Le Pique: De Kock: Maillard: Salsafette: Maillard: Le Pique: Maillard

: Mimi: Maillard: Pierre: Maillard: Maillard: Maillard: Pierre: Maillard: Pierre: Maillard: Pierre

: Kéjenc az a bakkecske, seimi más! üssétek agyon! Lelőni a disznót! Í int egy varjut! Szeretem bennetek ezt a hősiességet - ezt a rámenős természetet, ahogy semmi mást a világon. Ha most rárohannánk és agyonvernénk azt a szörnyeteget, az kétségkívül jogos lenne. De Parisnak a legnagyobb szívességet tennénk vele. Hogy-hogy? i ort akkor minden oka megvolna rá Párisnak, hogy megszüntessen bennünket. Nem szabad Parist gyilkossággal és agyonveréssel kihivnunk - akármilyen nehezünkre is esik. Ellenkezőleg, nagyon kedvesen kell bánnunk ezzel a üörensennel. El kell érnünk, hogy szószólónk legyen Parisban. Olyan életet kell itt számára teremtenünk, mintha a Paradicsomban lenne. Padeleine-nel? Az a szerencsénk, hogy belebolondult Madeleine-be. Ne olyan hangosan, meghallja, bit csinál most, Pierre? bétái. Gonaolkodik. Aki gondolkodik, az lázad. - Madeleine, vetkőzz. /Madeleine leveszi menyasszonyi ruháját és tüllingben áll./ Pierre, tégy egy lámpát az ablakpárkányra. /Pierre lámpát tesz az ablakpárkányra,/ /beéllitja Madeleinet az ablaknál/ így. Ilyen érv elől nem zárkózhat el. izalonnával lehet egeret fogni. - Hogy reagál rá? Háttal ül, egy kövön ás a verejtéket törli a homlokáról. Nem is néz ide. Nem is néz ide? Most már komolyra fordul a dolog. Ez a fickó fából van. Meggyőzőbb eszközökhöz kell folyamodnom. Most Madeleine figyelheti és én is résztveszek a tanácskozásban. A tanácskozást és a kormányzást leszel szives átenged ni rekünk, akik értünk hozzá. Hova lennénk, ha ez a sok koszos szakács meg mosogatótündér itt mind bele akarna beszélni?! Én sem vagyok kevesebb, mint mások - mint ti mindanynyian!