Goertz, Heinrich: Maillard úr intézete; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 385

- lo Maillard: Pierre: Maillard: Pierre: Sörensen: Maillard: Pierre: Maillard: Pedig át kellett vennem a Kiméletes Gyógymód régi személyzetét. De meglepően gyorsan sikerült őket átképeznem. Fordítva, rosszról a jóra, vagy százszor annyi ideig tartott volna. 14. jelenet /Pierre megjelenik./ Szolgáld fel a teát, Pierre. Engem nem mutat be? Nem. Te felszolgálod a teát, Pierre! Pierre! Monsieur Roche a nevem, ha szabad kérnem ... Nagyon örvendek. /Pierre kezet akar nyújtani Sörensennek. Sörensen udvariasan felemelkedik./ /Visszaluki Pierre kezét/ Ne merészeld, fiu! - Maradjon kérem. - Egy lakáj!! - Leg akarod sérteni a vendégünket? Nem akarok már tovább lakáj lenni! A libéria is méltatlan hozzám. Nem vagyok bohóc! rtoiber vagyok! És mindez tanuk előtt! \zt hiszem, a fiu nincs egészen rendben itt. /Fejére üt./ Au, a fejem ... Ha nem fogadsz szót hamarosan, be kell hogy dugjalak a pincébe a betegek közé • Engem? Nem, nem, ne! Hiszen már felszolgálok. /Gyorsan el. Rövidesen visszatér teáscsészékkel, amelyeket illedelmesen körülkinál./ Bocsásson meg, Sörensen ur. 1 13. jelenet /maga mellé veszi Le Pique-et/ Azt akarom, hogy a mi elmegyógyintézetünk egyszerűen mintaüzem legyen, Le Pique. Igenis, Maillard ur. Ha ezek ott lent nem kiabálnának ugy ... Hogy miért is teszik ... Kiabálnak? Olyan szerencsétleneknek érzik magukat odalent? Pedig én csak mindnyájunk javát akarom. Ki kiabál, Maillard ur? Azok ott lent. A celláikban. Soha még nem hallottam onnan senkit kiabálni. Goidold csak el a következményeket, ha Sörensen ur hallaná azt a kiáltozást! Néha halálosan szomorú vagyok, Le Pique. Megigérem önnek, Maillard ur, hogy megszüntetem azt a kiabálást. A muzsikálásban is zavarja önt állunk Pierre

: Maillard: Maillard: Le Pique: Maillard: Le Pique: Maillard: Le Pique: Maillard: Le Pique: Maillard: Le Pique: