Nép és színház; Q 375

-37koncepcióját milyen nehéz a tánc, sőt a pantomim sajátos eszközeivel is kifejezni. Csabukiani talál a balett számára ilyen kifejező megoldást. íme, néhány példa, hogyan teszi a néző számára teljesen világossá és hallatlanul izgalmassá Jágó és Othello viszonyának a lényegét. Jágó áruló, Jágó bosszúálló, kegyetlen, irigy. Ugy közeledik a fájdalomtól összeroppant Othellóhoz, mint a skorpió. És amikor látjuk, mint lép Jágó a földön elterült Othello-Csabukiani mellére, mint merevedik meg a ragadozó madár tartásában, ugrásra készen - átérezzük Csabukiani balettmester csodálatos alkotásának erejét, az álnokság és a tisztaság örök harcának szimbolikus ábrázolását. Fontos, nagyon fontos, amit a művész megoldott az ő sajátos, a balettszinház jellegének leginkább megfelelő módján. Mint már emiitettem,. Csabukianiban erősen fejlett a korszerűség érzése, ami előadásaiban - fejlődésének egyes szakaszaiban - különbözőképpen nyilvánult meg. Ez került felszínre teljes erővel az Othellóban is. Csak egy jelenetet emlitek: Othello megjelenését a bálban, a mór lányok tánca közben. Szines népi muzsika azól, s az előkelő velencei generális bekapcsolódik a táncba törzsének asszonyaival együtt, megfeledkezve saját "nagyságáról", de talán nem is öntudatlanul, hanem nemesi mivoltának a tudatában teszi ezt. Ki ez az ember? Egy afrikai,kihívó viselkedéssel, telve belső elégedettséggel és büszkeséggel saját népe iránt. Ebben a pillanatban láthatatlan szálakkal füz össze minket valami maival, erőssel, korszerűvel. Ez a jelenet vitatható. És nem véletlen, hogy sokan vitatkoznak azon, lehetséges-e, hogy abban az időben egy velencei mór ugy viselkedett, ahogy a mór-Csabukiani viselkedik. Bármint legyen is,de Csabukiani megfog bennünket művészetének erejével, izgalmasságával és igazságával, és a saját Othello-felfogása felé vezet. Az "Othello" cimü balett csodálatos. Reméljük, hogy a tehetséges balettmester még sok uj koreográfiai alkotással ajándékozza meg a szovjet embereket. M. Babovics, az OSZSZK népművésze. ooo