Nép és színház; Q 375
-27ben az ihletett előadásban." " A három nővér . Ez a darab, amely sokkal mélyebb érzésről tanúskodik, mint a Cseresznyéskert, számitható voltaképpen a Moszkvai Művész Szinház igazi próbakövének, és a társulat brilliánsan bizonyította be ismét fölényes tudását egy megható előadásban, amelyben a három fiatal művésznő elsőizben játszotta szerepét. A^egsemmisülés hangulatát, amely ezt a darabot áthatja, órlási erőfeszítéssel fokozták a 5« felvonás tüzbeborult éjszakájáig, amikor a kinti káosz alig észrevehetően összefolyt a darab szereplőinek belső kaoszával. Irina születésnapi uzsonnájának vidámságát már rég elfelejtették; a három nővér sóhajtozása, hogy minden jó lenne, csak Moszkvába mehetnének, már csak üres árnyéka az igazságnak. De a felséges harmadik felvonásban a nyírfák alatt az elkerülhetetlenség csodálatos értelme mutatkozott. A káosz megoldódott, és a nővérek ismét szembe tudtak nézni az élettel. Bár Csehov ebben a darabjában is azt látszik szuggerálni, hogy valójában boldog kapcsolat férfi és nő között nem lehetséges,soha nem nehezedett ránk a betegesség, és bár könnyekig meghatódtunk, különösen az utolsó felvonásban, nem feledkeztünk meg a nevetésre való alkalmakról sem, amelyek ugy adódtak, mint mindenütt a világon az életben. Ez az előadás valóban csodálatos interpretációja volt egy igen nagy műnek; minden jellem a saját szerepét játszotta a kaleidoszkópban. Kira Ivanova mint Olga, Margarita Jurjeva mint Masa és Raiasza Maximova mint Irina a nővérek minden érzelmét kifejezték, és a tökéletességig kiemelkedők voltak az összes kitűnő színész között Vaszilij Irlov mint Kuligin, Pavel Masszal3zkij mint Versinyin és Alekszisz Gribov mint Csebutkin." o o o
