Kárpáti Kamil: Halhatatlan hadsereg; Q 370

-13 Harmadik kép. /Zárt .függöny, alig megvilágijrvo. A színpad..-baloldalán. megjelenik a Férfi. Egy-két lépést tesz a köz-ép felé. Beszéde \eghitt, bensőséges> de átható erejű./ Férfii -Milyen hamar összebarátkoztunk!.. Hát nem, nem olyan egyszerűen, törzselvtárs, nem egészen ugy, de hamar, és mégis nagyon jól! Oh ti lányok, lányok, Juditka, és Erzsikék és kis gőgös, de jószivü Gertrudi Feledékeny Gizácska, olyan volt a szája, mint egy mályva-szirom... és Nóra! és Eva! és Annus...Annuska, ott látlak a Tisza mellettszürke sapkád alól kibuggyan szőke hajad, mindig nevetsz... Amikor Pista.lábát vágta le a fürősz, fogtad a fejét és énekeltél!... /A függöny lassan szétnyilik. Harci zaj: gépfegyver-ropogás, gránátfütty, elhaló kiáltozás, hörgés, földrengés hangit. A szinpad sötst, fol-felvillónzó fények szelik át, szilarák hullnak, füst és gőz gomolyog. A háttér sötétszürke körfúggöny. A szinpad földjén néhány heverő ombor. Van, aki mozdulatlan, van aki vonaglik még. Az egyik hangosan, sir, a másik hörög, egy nevet ismétel őrült ütemességgel a har-. nádik, A szinpad közepén, hátul, a roflektorosóva egy lányalakra esik. Éppen befejezi a IV,Katona fej sebének kötakáslt, xajd, feláll-» . Jobbra-balra hajladozva jár á.holtak között, x<2e xákefirggkrr, oda xs leguggol. Karján vöröskereszt. Kezében orvosi táska, Néha ő is földrelapul, egy-egy szokatlanul erős detonáció alatt. De gyorsan fölugrik ismét s már a következő sebosültet ápolja, III. a:_Anyám! /Zokogva./ Az anyámat hozza ide! Nem akarja idehozni az anyámat!? Annuska: -Még nem jöhet. Most maga fog h*zzá menni. /Kicsit megrázza./ Nem halijai "lit sir, mik.u? most íegengedilc magának, hogy hazamenjen az édesanyjához!?