Sebastian, Mihail: Vakációsdi; Fordította: Ádám Ottó; Q 360

- lo megmondom: stefán Valéria urj Azt akarja mondani.,.. Nemcsak azt akarom mondani, hanem biztos vagyok benne. Hát, nem nagyon csodálkoznék rajta, ha igy lenne. Kiállhatatlan fráter. Végül is mivel gyanúsítja? in nem gyanúsítok kérem senkit. Érzem! Sőt biztosan tudom, ő az, csak ő lehet. Bem tudom, hogy, nem tudón miért, bizonyitékáim nino3enek, de a szivem megsúgja nekem, hogy csak 5 lehet az. Végül is egy dolog világos. Amig ez az uraoaka ide nem jött, minden rendben volt. Jöttek a levelek, jöttek az ujs-'gofc, szépen szélt a rádió, vidáman osöngött a telefonooska. De att^l a perctől kez íve, ahogy ő betette a lábát miden összekevereett, a levelek nem jönnek, ujs "got öt napja nem láttunk, telefon nem szol, a r;.dió süket. De ez mind semmi, idegfigyeltékre kérem, hogy két napja az autóbusz aam áll meg itt? Az őrnagy: Hogy'megfigyeltük-e? á tüdőmet majd ki köptem tegnap reggel ugy rohantam utána, kérem. De hát kétpatelenság volt utolérni, ugy robogott mint az őrült. Vagy száz kilométerrel éránként. Corina: Nyilván nem volt oka rá, hogy megállj

on.Senki se akart leszállni és nem hozott postát sem. Bogoiu: Hát akkor eddig miért állt meg minden nap. Akár » • volt utas, akár nem, akár volt posta, akár nem. ' ' Hát ez a helyzet, kérem tisztelettel. Corina: Bogoiu: i íouV: Az őrnagy: ^ogoiu: