Sebastian, Mihail: Vakációsdi; Fordította: Ádám Ottó; Q 360

- 38 - ' ' Stefan: Corina: Stefan: Corina: Stefan: Corina: Stefan: a hegyről a virágaival, emlékszik? /Beszalad a Halba ás kihozza a vir'gokat/ /Átnyújtja Stefannak, aki nem tud mit kezdeni velük,/ Fogja. Nyugodtan fogja csak meg. /Stefan át/eszi a vir A gokat és olyan furcsán áll velük, mintha fényképész előtt állna, Corina pedig hatul áll, néhány lépésről nézi, mint egy szép képet./ De / kár, hogy nem nézheti meg saját mag t. De szép. Ha tudná mily on 3Z0l>x »őst. Képzelem, \ » Sokkal szebb, mint ahogy képzeli, ^aradjon igy. Ezt le kell í'ényk "pezni. /Fölkapja a halba Bogotu fényképozőgépét/ Egy pillanat, most... köszönöm. /Nyakába akasztja a gépet/ Hálásan / köazöhöm, nagyszerűen sikerült. Nem értek semmit. Ahhoz, hogy megértse, ahhoz látnia kellene. így virágokkal a kézben ol an Ünnepélyes és me hatő. Ugv tűnik, mintha nem tudná, hogy mit osináljon vela, hova dobja,' kinek adja? Kic it gyanakodva nézi őket, mint valami szokatlan dolgot, talán egy bomb >, ami nemsokára robbanni fog. Maga az imént a fáiról, természetről, növény erői és pillán* rél beszélt. weghato volt. Frivollnak éreztem magam maga mellett. volt, mint egy Fan fehér nadrágban, tenisz cipőben, egy Pan a nyűg ág ben, de egy Pan nem tud .irágot tartani a kezében. I nevetséges vagyok? /sok szeretettel/ Igen, nevetséges. Tudom. Minden reggel nevetséges veyyok. ez .