Pfeiffer, Hans: A lámpionok ünnepe; Fordította: Kárpáthy Gyula; Q 357

/ -24JAMES Ismerie, Yuki, a történetet a két fiatal szerelmesről... akiknek szülői háza ellenséges viszonyban élt?... Egy' álarcosbálon találkoztak. Mindenki maszkot viselt... De az álarcok mögött...a szerelmesek a másik, igazi arcát látták... / kezébe veszi a maszkot- aztán leengedi/ És szerették egymást x szüleik hákaxekmááxa háborúskodása ellenére is... YUKI: És...hogyan végződött szerelmük?... / James nem válaszol/ YUKI: Én tudom...hogyan végződik háborúban minden szerelem JAMES: Ez csak legenda... YUKI / mozdulatlanul..../: Egy héttel ezelőtt még nem tudtam magáról semmit...És ma?... JAMES: Egy héttel ezelőtt még tengeren voltara. %ugodt,. magabiztos. ..Valaki, aki még nem ismert semmiféle megrázkódtatást. És ma?... YUKI: Oh, bár el tudnék mindent felejteni. A szavainkat, a tekintetünket. . .és minden gondolatomat

1 JAMES: El tudná felejteni? Én nem tudom! - És te sem!... YUKI: James... JAMES: Yuki...én / Közel lép hozzá, meg akarja csókolni - de a lány gyöngéden elháritja -/ YUKI: Menj most...James...kérlek, menj... / A furulya elhallgat - / JAMES: Most menjek?... YBKI: Az apám - - JAMES/ hangosabban és izgatott abban/: Apád!...Hát istened ő, aki téged... szivedet kormányozza...aki tetszése szerint irányitja érzéseidet? Démonod, aki - - - / elhallgat -/