Branner, H. C: Testvérek; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 354

- 32 ­nyos időben - akkor nem tudok dolgozni. És dolgoznom kell - . mindig - egész idő alatt - vagy nem létezhetem, ha elhagyom a házat, kétszer vissza kell fordulnom, hogy biztos legyek benne; bezártam az ajtót. Ha éjjel eloltottam a villanyt, kétszer ki kell szállnom az ágyból, hogy meggyőződjem róla: minden a meg- . felelő helyén van. És még ha elalszom, akkor is állandóan azt álmodom, hogy be vagyok aárva egy kis szobába, amelynek se aj­taja, se ablaka. Minden éjjel kisebb és kisebb lesz. És az éb­redés pillanatában - tudom, hogy igaz. Egy őrültnek a kényszer­zubbonyában több szabadsága van, mint nekem. /Szünet. Michael' Inenehez fordul./ Michael: És te? Neked mi mondanivalód van? Olyasmi a szabadság, amit pénzért meg lehet venni? Irene: menj és nézz ki az ablakon. Michael: Minek? Irene; Tedd, amit mondok. Látsz valakit odakint? Michael: Egy lelket sem, ó, igen - valaki áll odaát a postahivatal előtt. Egy ember, keménykalapban, őt gondolod? Arthur: Ki az? Irene: Detektiv. Arthur: /Felkel és az ablakhoz megy./ Detektiv! Irene: Ne ijedj meg, nincs semmi baj. Magándetektív. Arthur: Miért áll itt? Irene: lvlert a férjem egy kényszerzubbonyos őrült. Arthur: Hogy érted ezt? A férjed ...? Irene: Kémkedik utánam. A leveleimet kinyitja, a telefont lehallgatja, a kiadásaimat az utolsó félpennyig ellenőrzi. Az egyetlen dolog, amit nem tud, az, hogy én tudom. Michael: Ezt féltékenységnek nevezném, Irene: - Ha csak féltékenység lenne. De el akar válni. És képtelen meg­tenni. Michael: Képtelen? Irene: Gazdag emberek nem képesek rá. Gondosan elmagyarázta, hogy ha meg kell nekem adnia, amit a törvény előir, akkor nem folytat­hatja az üzletét. Forgótőkével rosszul áll. Mondtam neki, hogy egy fillért se kérek tőle, de nem meri elhinni. Arthurs Miért akar tőled elválni? Irene: Mert megöregedtem. Ez a sz.örnyü igazság. Arthur: őreg ...! -De hiszen alig vagy tul a harmincon. És ő ... Irene: ötvenöt. De néhány ránc van a szemem korul, ez elkerülhetetlen. Sok mindent el lehet rejteni, de ezt nem és most annyira meg­nézte ezeket a ráncokat, hogy mást hem is lát. Tudom. - Szegény

Next

/
Thumbnails
Contents