Strozzi, Tito: Játék és valóság; Fordította: Garami Ferenc; Q 331

zi a szerelmünket,tudom. Leslie ezt nea veszi észre. És • éá "nem is mondou meg neki De vannak percek, amikor ügy érzeá.,aéa biröm tovább. Mikor ügy vágyom egy szerelmes gyengéd,őszinte szóra. Igazi szerelemre, melyet Leslie olyan nagyszerűen,olyan őszintén játszik a színpadon... és amilyet ém hiába várok aár évek óta. És most tár ott tartok,bevallom, hogy nár szivesen fogadom,már nem utasítom vissza,ha mástól halloa e- : zeket a szavakat. Van a szinházban egy fiatal színész 0 Dryan.Szerelmes belém. En nea táplálpk benne semmi reményt,de szivesen hallgatom,amikor beszél vágyairól, az álmairól »melyekről tudom,hog'y én vagyok. Lea mondja ki soha,hogy mit akar,játszik a szavakkal... de a tekintete perzsel. És ez még izgatóbb,mintha ryiltan ajánlatot tenne. Lassacskán nem lesz erőm védekezni. Lost még menekülhettek a férjemhez. Gyöngéd vagyok hozzá. De Leslie eltaszit. őt a reális élet csak annyiHasra érdekli,amenynyiuen köze van a színházhoz, a szerephez... 0 Aryan fiatal... és csinos ... 0 iiryan szerelmes ... /kiáltva/ 0 oryan tetszik nekem ! .... /kétségbeesetten/ Leslie ! Leslie ! he hagyj el ! /kirohan/ LESLIE. Katherine ! ... Ugylátszik megsértődött. Durva vagyok hozzá az utóbbi időben. Len tehetek róla. A színház minden idegszálamat lefoglalja. Imádoa a hivatásomat. Ő ezt nea érti. Ő asszony... gyönyörű asszony. Akkor sodorta ©t hozzám a véletlen,amikor elfáradtam a színháztól és mindentől, aai összefügg vele. Az után vágyódtam,ami minden egyszerű kisember álma, nyugalom,őszinte barátság,tiszta szerelem. Lenne akkor ezt meg is találtam.Letöltötte az életemet és a színházi munkámat ugy végeztem, mint egy jobb iparos. De ez a boldogság nem tartott soká.Az igazi szerelmem, a színház, újból elcsábított, ni ndenv aráz sáv ai, viiide n izgató szépségével. Ő ezt megérezte és én láttam kétségbeesett arcát és ami a legrosszabb, nem sajnáltam, csak figyeltem, mintha egy szerephez folytatnék tanulmányokat. Igen, Katherine,boldogtalan.Talán el lehetne még kerülni a tragédiát,ha rá tudnám venni,hogy ossza meg velem a színpad iránti rajongást, ha fel tudnám ébreszteni benne a színpad iránti lelkesedést, aminek tulajdonképpen őt is köszönhetem. /felveszi a kéziratot ,olvas ,/ Lea félek,ha nőmet Szépnek mondják,ha társaságba ját, Dalol,táncol vagy fesztelen cseveg, Az erényesnek mindez éke inkább, S a magam gyöngéi sea keltenek /keltenek/ félelmet bennem,hogy miattuk elhagy, Hisz volt szene s engem választott. Lem ugy ... Látnom kell, másképp kételkedem, S ha kételkedem, altkor bizonyíts, S ha bizonyítasz,akkor nincs tovább, ~ '

Nines féltékenység és nincs szerelem !