Giraudoux, Jean: Intermezzo; Q 290

•4(1« ilyen irónikus hangon jelentkezik ez emberekkel szemben, e mögött mindig valami titokzatos esemény lappang*•• egy próféta születése, valami vallási bün, esetleg egy uj állatfaj felfedezéde* Olyan pillanat xx, mint amilyen .h

irte

len lehetett az, amikor az első ló megjelent az ősember barlangja előtt. Mi sem leszünk kivétel* Ellenőr* fiçppen ez az. A városunk megbolondult* Gyógyszerészi ellenkezőleg, sokkal inkább T

rpv"*"ft*'Hfrft abban az álla» pótban van,amikor mindenki hallatja a hangját és minden félrebeszélés igaznak tűnik* Egy egyéniségnél ihletett állapotnak hívják ezt* a mi városunk költői önkívületben van* Nem tapasztalta ezt saját« magán? Eklenőr* De it^nl Ma reggel, шш±к felkelés közben, Isten tudja miért,arra a majomfajtára gondoltam, amelynek a háta háromszínű* És mit gondol, kit löktem ki, amint az aj» tómon dörömbölt? Egy ilyen majmot* Egy szelídített majmot, amilyeneket a cigányok pórázon vezetnek* Ez ült a járdámon* I Gyógyszerész* "s ha pánoélos állatra gondolt volna,akkor páncélos állat dörömbölt volna az ajtaján* Egy martlnlquei lakosnál ez természetes , mindennapi látvány* De még egy oirkusz környékén vagy egy nyugalombavonuló gyarmati kormányzó költözésénél is megmagyarázható* A város a szsrenosejáték állapotában van, annak a rulatt» játékosnak az áktzpnUátasz helyzetében, aki minden menetben nyer* Eilend»* Mégis, nsm kellene gondosabban őrködnünk Isabslle kisasszony fölött? Gyógyszerész* De igen* Mert a terméeáefe nem szokott ok nélkül jelentkezni* a hegyek még sohasem szültek egeret, sem a