Cook, George Cram – Glaspell, Susan: Elnyomott vágyak; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 286

- 14 Henrietta: Tudta, hogy ki vagy? » Steve: Igen. • / i Henrietta: Tudta, hogy az én férjem vagy? Steve: Igen, tudta. * Henrietta: Fs azt mondta neked, hogy hagyj el engem? Steve: ügy i'tszik tévedett, Henrietta. Henrietta /feláll/: Fs én pacienseket küldtem neki - f /Összeszedi macát és hidegen kérdi/ Mivel indokolta ezt az analízist? < Steve Azt mondja, hogy a falak összeomlása az én érzéseim szimbóluma a h'zasségal kapcsolatban, s teljes eltűnésük a végyálom teljesülése Henrietta /nagyot nyelve/: Nos, valóban az? Véget akarsz vetni a házasságunknak? Steve: A legnagyobb meglepetés szémomra az volt, hogy igen. I/tod nem tudtam, hogy mi rejtőzik a tudatalattimban. Henrietta /tüzesen/: Mit mondtál rólam ür.Russelnek, hogy elhitetted vele, hogy nem vagy boldog? Steve: Semmit, Henrietta. Mindezt az o átkozottul ravasz következtetés i bol sütötte ki. Fn - én megpróbáltam visszautasítani azokat

9 de az orvos azt mondotta, hogy ez csak a lényem másik felének hazug Védes kezese.. Henrietta: Fs ezért voltál olyan - boldog - mikor beléptél az előbb! Steve: Nos, Henrietta, hog mondhatsz ilyet? Szomor

ú voltam. Nem beszél ten bánatosan a - kilátásról? Nem kérdeztem meg hény éves házasok vagyunk? Henrietta /feláll/: Stechen Brewster, nincs fogalmad az ügy komolysággá ról? Dr.Hussellnek fogalma* sincs arról, mi volt a mi .h-'zass águnk. Neked van. Ki kellett volna nevetned! Brötön az élet - velem? Elmondtad neki, hogy én hiszek az egyén szabadságában? Steve: Fn hangsúlyoztam, hogy az analízis eredménye óri-'si meglepetés számomra. Henrietta: T)e elfogadtad.