Cook, George Cram – Glaspell, Susan: Elnyomott vágyak; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 286

ezt Henrietta? /Amint Henrietta felé fordul, kezével megérinti az ölében tartott könyvet/ Henrietta: Ob, semmi. XXXXH AU revoir. /Kimegy/ /Mabel a mennyezetet b-múlja. A könyv leesik a földre. Meghökkenj a könyvre néz, aztán a törött tányérra a padlón/ A tányér! A könyv! » .... /A térdére könyököl, állát a tenyerébe támasztja és nyűgösen kérdi/ Valóban boldogtalan vagyok? 2. jelenet A szin ugyanaz, mint az 1. jelenetben, azzal a k'lönbscggel, hogy a reggeliző asztalt kivitték, vagy a fal mellé állították. Az ' első pá.r perc alatt a téli alkonyat egyre er 'södik. A szürkeségből vil' itrtn.-k a l 't sorb,- " ' r zó utcai lámpák, amelyek a távolban majdnem össze ' rnek. He :ria* ta Steve asztalának ^zihoanalitikus végén "í, Icörölöcte nyi + tt könyvek é8 folyóiratok, szorgalmasan ir. Steve hirtelen helép. • . . Steve: Mit csinálsz, kedvesem? Henrietta: A Lixberális Klubban tartandó előad'som irora. ' ' Steve: És mir ál szól - ? Henrietta: Olyan t'rgyról, amely ir'nt nem sok szimpátiával viseltetsz. Steve: Oh, nem vagyok benne biztos Henrietta, hogy nem szimpatiz'lok-e a pszihonaalizissel, Henrietta. Olyan er~sen igyekeztél meggyőzni. Már fürödni sem tudtam anélkül, hogy a jelentőségére ne gondoljak* Henrietta /könnyedén/ Azért beszéltem róla, mert tudtam, hogy szükségéé van rá . Steve: Az utóbbi két hátben nem sokat beszéltél róla. Hm * csak nem ingott meg a hited benne? Henrietta: Meginogni? Minden egyes dolog, amely a tudom'sorarí. jutott' csak megar'-sitette. És Mabel. Most Dr.Russelnél van. Dr.Russel csod-'latos. Amit Mabel eddig nekem elmondott azt raut tja, hogy az analízise az igazamat bizonyltja majd. Ma jelent~s bizonyítékot t-1'1tam a teóriámra a tyúk-álommal kapcsolatban, pteve: Mi a te teóriád?