Weisenborn, Günther: Földreszállt angyalok; Fordította: Lázár Magdolna; Q 285

- 53 ** Hu: De Gill Hiszen akkor alig van valami különbség köztünk! Gil: Köszönöm szépen:alig párezer fényév!De Hu, te nem is gondolnád., mennyiuntat minket embereket az ész. Kellenek nekünk an mi rongyos kis érzéf ink, az ostoba fellángolások, az eszeveszett izgalmak, hiába! Huí Történelmi tény, hogy párezer éve még nekünk is volta érzéseink. Gil: Párezer éve! Hu: /Izgatottan/ Igen, ma már nincsenek! De ti viszont nem ismeritek észt! Gil*: /ű,is izgatott/ Hohó! Persze, hogy ismerjük! Ha valamit réghez r; után

a mindig tudjuk, hogy lett volna észszerű! Hu: /Ezomoruan/ Gil, amig nem voltál ilyen okos, sokkal job an tetszett kern. Bizony! Gil: Hidd el, magamnak is! Hu: Kérlek szépen, segits, hogy újra duplán lássak! Gil: Azt nem lehet megismételni! Hu: ügy szeretnék nálad maradni, egészen közel hozzád, mint picike pi* ki jószág. )0, jelenet na: /Megjelenik/ Erted jöttem, *u! Perceken belül landol az űrhajó!Elhaljuk a nagyon sötét csillagot... " * " Halt:/l'elcsapja a szellőztetőt/ A teremtésit, ki enged ki végre! Feltét^ nül jelen kell lennem a hölgyek mennybemehetelérnél! Gil: Rendben van, riporter! A pókokat összeszedtük, az angyalok elröpülne^ az üzlet a tied! /Kiengedi/ t «•alt: Csak valahogy be ne beszélje magának, hogy most hálákodni fogok! Ezzel a story-val milliós példányszámot'csinálok, hála a gondosság nak, mindent láttam! Még ma asétröppen a hir és holnap vastagbettikszedve landol millo reg^elizoasztalonl/Büszkén ütögeti a noteszét/ H

a: El cell hagynunk benneteket. Gil, hivd ide a többieket is! Gil: Hé! Anna! Anna: /Frissen fésülködve megjelenik/ Parancsolj, kedves Gil!