Garde Peach, L. du – Hay, Ian – Roger-Ferdinand: A család szégyene; Fordította: Sányi Nándor, Tamás László; Q 280

-19- , Tiszteletes: Ez az ön karosszéke, ha Jól tudom. Winterné: Dehogyis, én itt ülök a kanapén. Tiszteletes: Ezt csak ugy mondja, Mrs.Winter. Különben is nagyon Jól állok itt. /erre leül/ James: Parancsol azivart? Tiszteletes: Szokatlan luxus. Nagyon csábitó... /vesz egyet/ Pat; <\ Majd én levágom a végét, ha megengedi? Tiszteletes: Nagyon köszönöm, kedves leányoml James: Vigyázz, be ne nyomd az oldalát! Pat: Semmi izgalom. Ertek hozzá! Tiszteletes: Ugy beszélnek a szivarról, mintha a mackóról lenne szó. Pat: Mackóról? Tiszteletes: Igen, mackóról. "Benyomni a mackót" - ez olyan műszaki kifeje­zés, amelyet gyakran nasználnak az alvilágban, amikor a páncél­szekrény nem egészen becsületes szándékkal történő feltöréséről van szó. Nekem legalábbis igy magyarázták! "Benyomta a mackót!"­hitemre mondom, nagyon festői kifejezés. A magam részéről nagyon kedvelem az ilyen szines, hangulatos szólásmondásokat, amelyeket ritka esetek megjelölésére találnak ki azok, akik egymás között különleges üzleti nyelvet használnak. "Benyomta a mackót!"... Bájos! James: És mindezt kitől tanulta? Tiszteletes: /fegészen természetes hangon, miközben szivarra gyújt/ A püspök úrtól... Rogy szakértő az ilyesmiben... Nem is tudom, hogyan ju­tottunk ehhez a témához. Hol szerezte ezt a rendkívül finom szi­vart? James: /viccelődve/ Loptam. Tiszteletes: /ugyanugy/ Gratulálok. Milyen kár, hogy nem tudott többet sze­rezni, ha olyan könnyű hozzájutni. James: Melyik márkát kedveli leginkább? Tiszteletes: Most már tudom, miért beszéltem a betörőkről. Nem tudom, maguk r

Next

/
Thumbnails
Contents