Lindsay, Howard – Crouse, Russel: A ház ura; Fordította: Füsi József; Q 276

-Ü6Cr re nce: Vinnie: Citron c©: Vinnie: Clarence : John: Vinnie: John: Vinnie: y Cl«" ronce: Vinnie: Üg/etlen legyen! Cs©k nem törte ki a bokáját? Azt nem, - do ón még ilyen hisztérikus lunyt nem látv tenI...Ennek tieztér? elment az oszel... -»-ehet, hogy apátok egy kicsit hangos volt, - és he rászólt, amiért oly magasra tartotta a tálat, ezt meg is ór íenolte. De az* már nem lehet igaz, hogy börtönnel fenyegette meg!... Clarence, azt Akartam neked mondani, ho^y szedd össze a dolgaid t és vidd a gyerekem szobájába, mert \ egy-két éjszak© velük lógsz aludni. MCmB, miért nom mondod már meg, hogy ki Jön hoz?érik! Cbr© nénil /Boldogén/ Hát nem kedves meglepetés ?... áh szívesen elengedtem volnál... Hogy aludjak együtt azokkal a kölykökkel? Vérj csak, Clarence!... iáég nem végleges a dolog, fcJbjd ha a papa megtudja, azt figyeld megl John, nem szerotem, ha igy beszélsz az apádról.Apád n&gyon is szives vendéglátó, he már nogbt rútkozott a gondolat tol!.. /A csengő megszólal, a két flu az obiakhoz rohan/ Itt a oore nénil... S nézd cask, nem is egyedül jött! Igenl Irta nekotn, hogy magával hozza egyik b-rátnojétl Mind a ketten itt s állnak meg. /colletlenül, zúgolódva/: E

ryütt aludjam t gyerekekkel, és ugyanakkor teát igyam fiultht-telV...Ez e kettő sok egyszerre!... Ne gyerekeskedj! Eredj apád s obájábt, vidd le a ruháját a szabóhoz, ho v csütörtökre elkészülhessen vele... /Lemegy a benyílóba, hogy üdvözölje s vendégeket. Cla•