Lebovics Gyorgye – Obrenovics Alekszandar: Mennyei osztag; Fordította: Saffer Pál; Q 275

- 47 PROMINENS: /cipőjével fölszögezte a lcépeket a falra, azután igy szólt/ Milyen ma a leves?' MUSELMANN

: Nekünk jó. Nekünk muszáj, hogy jó legyen. De annak a Jehova / / választottjának nem jó. Zsir van benne. Zsírt enni pedig gonosztett. SAPKAS EMBER: Vétek. MUSELMANN: No lám. Mi valamennyie útonállók vagyunk. Nem jutunk be a menyországba. De ő igen, mert nem eszik zsírt. Szép nagy,fehérszárnyú angyal lesz belőle. 58964: Hagyd már nyugton azt az embert. Hiszen nem bánt téged. MUSELMANN: Már hogyne bántana?! De még mennyire bánt! Pontoskodik itt a 47 kóserjával. Még soha életemben nem volt olyan jó kosztom, mint itt, ő pedig csak krumplit és kEg kenyeret eszik. Hogyne bántana az ilyesmi! Mi vagyunk a tisztátalanok, ő pedig a jóistenke növendéke. Szent, mi? Gané! Alig három napja, hogy meg méltóztatott könyörülni rajtunk és szóba áll velünk. Mi 48 csak gójok vagyunk neki... Mi gyilkosok vagyunk, gyújtogatók, kurafiak, de ő... ő valami, valami eksztra. SAPKAS EMBER: Ezt nem mondtam. MUSELMANN: De én mondom; Pert nikin-nn hinteni a szemünk közé.-Azt hiszetb, hogy ha az a buta Jehovád hagyja-magát bolonditani, akkorbennünket is lávát ehet srz(. Ott van nálad az a zörgőmasina, / / gyógy it hatatlan beteg és te mégis javitgatod. Napok óta ja/ vitgatod, pedig magad is tudod, hogy nincsen orvossaga. SAPKAS EMBER: /föl sem emelte tekintetét, s így szólt:/ MUSELMANN: Meg fogom javitani. / Sohasem fogod megjavitani. /palackot vest elő az ágya alól és meghúzza/ / Megjavítani? Hiszen te nem is akarod megjavitani. Csak bolon-