Lebovics Gyorgye – Obrenovics Alekszandar: Mennyei osztag; Fordította: Saffer Pál; Q 275
- 42 SEBESÜLT: S.K. : ZÖLD: MUSELMANN : Hm... "Arbeit macht frei"... "Arbeit macht frei* - *durch 41 Krematorium drei" Aludjunk. No, Giuseppe, énekelj! Rajta! /énekel/ Organizálj, ne várd míg eljő a nap Organizálj, mert holnap megfojtanak Ma még ne félj, ha sorsod bizonytalan Hogyha nem vagy ősz és gyerek Hogyha nem vagy muselmann /Csak Muselmann rikácsoló hangja hallatszott és a szájharmonika kísérete/ Aludni! /a dal és a száj harmonikaszó tovább zengett/ Hagyjátok abba! Hagyjátok abba, azonnal! Melegem van. /azután elhallgatott/ /még dühödtebben muzsikált tovább/ Hagyd abba a muzsikálást. Hallod?' Ne lármázz, /és tovább játszott/ Abbahagyód-e végre? Senkit se zavar a muzsikám, csak téged. Játszani akarok. Ki vagy te, hogy itt parancsolgatsz nekem? /tempán mondta/ Én vagyok a kápó. Csend legyen! /fölsóhajtott és abbahagyta a harmonikázást. Többé nem hallatszott semmi. Az őrtorony reflektorának sugárkévéje végigsöpört a szobán és megvilágította/ SAPKAS EMBERT: /aki a sötétben tapogatva kereste a félrerúgott talmudot. Amikor megtalálta, lábujjhegyen visszatért a helyére. A reflektor fénye ismét végigfutott rajta, megvilágitva meggörnyedt alakját a keblére szorított könyvvel. Azután mindenre vak sötétség borult./ S.K.: MUSEIMANN: ZÖLB: S.K. : ZÖLD: S.K. : ZÖLD: S.K.: ZÖLD:
