Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272

-31Lubasa: Ivaskia t Ljabasa: / Ivaskia: Ljabasa: Egy haig Ljabasa: Ivaskia: Ljubasa: Ivaskia: Petya: Ljaba: Lizek... /•dalép Ljubaséhtz/ Hét te is a segitségüakre jöttél? Hegy tadtad aeg ? /Nea tutija visszafejtaai sértett dühét/ Ha éi sea lenek, aér aiati a véretekbei feküdnétek ! /Akik hallették Ljubasa szavait közelebb jönek/. A Ljuvatal? Te peaig ae. se látsz...Miitha idegei lelték... Ilyei a bolsevik szeretet ! a parasztok közül: ázeitigaz, Ljabasa verte fel a lépet ! Aalaaeiayisi hélélkeáva veszik köfcül./ Egy szavad kellett velaa...csak egye

tie* gyeigéd sza vad... Mi az, taléa azégyellesz eigea?... De a Lizecskétiat azt ölelgeted...A fejeaet se sajiéltaa aiattad, íea geidelkeztaa, te aeg... Értem tetted? Hét kiért még ? Te* a fa reigyeeaiáért? Azokért agyai aég a levaiaat se fegiéa be.! Iikébb feküaiék véreabei ^s^

igáw

», aiithegy ezt halljam!..* A*dul elferdül Ljubasétól/ Gyerüak elvtársak... /tóiadayájaa el, Ljubasa egyedül áll a eztyeppéi. Leveti aagét a földre, sir.Lódebegés hallatszik. Petyka jöa a csapatéval./ Te hoztad réik a falat? Éi,