Krapiva, Konrat: Aki utoljára nevet; Fordította: Achin András; Q 265

LBVA? OVICS TULJÁGA L.VAAOVICS TULJÁGA LKYAUüVICS TUUÁGA f LEVAÍvOVICS TULJÁGA LEVANOVIGL TULJAGA nJVA' JVICS TUU.A3A LÉVA OVICS TÜLJÁGA LBVANO ICS TCUÁGA LLVANOVICS TULJÁGA i JLiV ANOVICS TULJÁGA /NIKI.'OH ÜIKIFOR - 48 ­elképzelhető, bár ez azt jelenti, ljogy nem ismerem jól az embe­reket... £s ha ezt állítom, uogy ez a gazember a mi tisztelt igazgatónk? tm!... "udoii, hogy ő sem makulátlan, ae attól tartó*, eyj kissé eltúlozza az ilyet. Tessék, nem megmondtam, hogy nem fogja elhinni! A végén majd v kiderül, liogy én vayok a rágalmazó. , Aagyon jól tudj ön in, Túljár elvtárs, nogy ez súlyos vád. Jizonvára vannak bizonyítékai? Megfogható bizonyítékaira nincsenek. Csupán annyit tudok, htqy íz őslénytan terén hatökőr és arra is Képtelen, hogy különbsé­get tegyen a aaimuth és a marha csontja között. UcKOf ha, y irhát erről tudományos dolgozatot? Jehügy ir ő dolgozatot. Itt a hirdetés! / Talált magának egy baleket, aki megírja neki. Nem értem! £n irom neki az előadást. £s ezt miért teszi? Mert megfenyegetett éa én megijedtem. Hogy milyen körülmények közt, nrraj.iajd később rátérek, le jóst vagy erre ez aljasság­ra vetemedem, vugy erűt gyűjtök -púiban és leleplezem őt. az állitáaai igazak, akkor nyoubau szenb 3itjük rt-g avul. I ni­kéreteu és rögtön mindenre fény derül. iz nem jó! szemrebbenés nélkül letagad minuent ós újra én leszek a kutyaszorítóban. í>e önnek oe kell bizonyítania az áilitá3át. Tudja, mire kére., Levanovics elvtárs: adja a szavát, ho ,y n<m •hábor atja őt mé< néhány napig! hadd tartsa meg az cl la.lását, melyet én irok neki - ós aiikor minuenre fény ierül. /töprengve/ 8m»«« nrtem... Nos, íiadd tarosa meg azt az előadást. Ezalatt magam is utánanézek néhány dologiak. /Elmegy/ /egyedül, visazatér az ajtóhoz/ Olyan őslényt találok ki neki ­hogy hasonlítson rá! /kinyitja a bejárati ajtót/ Kikifor elvtárs, jöjjön csuk egy pillanatra! belép/ kérésem volna önhöz. Tessék parancsolni.

Next

/
Thumbnails
Contents