Feldmann, Miroszlav: A hátországban; Fordította: Áchim András; Q 264

to Patikusné: Báróné: Őrnagyné: Orvos: Hangok: Előljáró: Őrnagyné: Elöljáró: Erupaj: őrnagyné: Eugénia: Orvos: Ez rosszindulatú vádaskodás! Hallatlan! Hogy merészel valótlanságot állítani?! Bocsánat, doktor ur, ez itt nem orvosi fakultás. Mi kórházi bizottság vagyunk. Mindenesetre annyi biztos, hogy ez a három hős katona életét áldozta a hazáért. Titkár ur, folytassa» Kérem falolvasni a lisztről szóló jelentésemet,/suaő torgás/ Nem szükséges! Nem kell felolvasni! Szót kérek! /az asztalt verve/ Parancsoljon, előljáró or. / feláll, élesen/ Mint a járás kiküldöttje, figyeli meztetem a bizottságot, hogy a kórházban történt bármilyen elhalálolozásról folytatott vita: tilos! Mi most háborúban vagyunk. És .a hátországba* béke, rend éd lelkesedés kell, hogy uralkodjon! Doktor ur, a maga észrevételei egy bizalmas orvosi fórum elé tartoznak. Különben ezt már irodámban közöltem önnel. / leül/ / felugrik/ Egyetértek önnel előljáró ur. Vasfegyel lém minden körülmények között. Csak ennyit akartam mondani! /leül/ Köszönöm, uraim. Az önök következetesen hazsfias magatartása megtisztítja a légkört. Csak az önök eegitségével tudok ezen bizottság élén maradni: Ég tudeoában vagyok nagy felelőaségemnekjDe részemről a végsőkig kitartok! Magam előtt látom azt a napot, ^ ami már nincs messze, amikor huszáraink visszatérő nek városunkba./lelkesen, exaltáltan/ A nap csodál latosan fog ragyogni, felharsan a Hsdeczky induló, csillognak a kardok, mi pedig virágokat szórunk győztes csapataink lábai elé,? Beregi őrnagy, a férjem őaz én ő jMfuúial Meddig tart még ez a komédia? Az egyetlen száraz tény az,,hogy betegeink kénytelenek dohos kenyeret enni! A legkevesebb az lenne, hogy egészséges lisztet 3Z9Ő rezzünk be, ha már nem akarják a btlő nősöket megbüntetni// sustorgás/ (