Fajko, Alekszej: Ne csinálj magadnak faragott képet; Fordította: Hunyady József – Horváth László; Q 263

- 21 a banális,elkopott,idióta szavakat?!...De ez az egyetlen,amit mondhatok, amit meg kellett mondanom magának ... GLA1IRA: Nem szabad...Jurij Byikolájevics.•. GRiDNYKVí Szeretem magát!...Nem & Moszkvai Szovjet képviselőjét... Nem a tudományok kandidátusát.* .Nem az élenjáró társadalmi munkást... ns nem a kiváló békehareost...hanem a n ő t...csak a nőt!...A legegyszerűbb és a legcsodálatosabb teremtést a világon...Szeretem aaért,ami...aai...A mozdulatáért,amikor elgondolkozva vagy...valamire emlékezve megigazítja azt a gyönyörű haját... / Glafira önkéntelenül megigazítja a haját / Imádom azokat az édes,bizalmas kis ráncokat a szeme sarkában,amikor mosolyog vagy nevet.• .Mindig minth valami megmagyarázhatatlan bennsőséges fénnyel ragyogna rám a szeme. • .Menynyi asszonyos gyengédség és szen edélyes érzéki hevület!...Ahogy fel tudja kapni a fejét,vagy hirtelen megfordul ragassarku cipőjében... Amikor haragszik vagy szomorkodik valamiért•.

.l int ma is...Az előbb... Itt.•.üzen a helyen ... / Glafira ismét mozdul önkéntelentfelkapja a fejét // szenvedélyesen / Ls a keze?.. .Finomivü gyengéd ujjai,amikor leosavarják a töltőtoll kupakját vagy megrázzák,ha nem jön belőle a tinta.•• GLAFIRAi Hagyja abba...Kérem.•• GRUEYLVt Igen...Elég...ludoa!Pedig...végnélkül tudnék beszélni szerelmemről, de. . .ma először és utoljára hallotta tcleia.. .Soha többé nem látjuk egymást.• .Hadd maradjak csak meg az emlékezetébon nevetséges, szerelmes ostoba fajankónak... / bámulja,mint óriáskígyó a nyulat, majd szinte gorombán eltépi magát,de teli van szémitással a mozdulata// Ej,mit!...Ki fogom tépni magát a szivemből.•.Kitépem a szivemből ezt a minden porcikámat betöltő gono z varázslatot...Elutazom,móg ma elutazom örökre Moszkvából.• essze.. .Még egy városban sem tudok-élni magával...Elutazom és...esküszöm magának,hogy...e lfelejtem!.. / Glafira kezére borul,aztán hirtelen vad mozdulattal magához rántja a remegő,lehunyt szemű asszonyt és hevesen saájoncsókolja / Isten vele! / hevesen kirohan a szobából./ 11. / Glafira a balkonajtóhoz megy és szélesre tárja.Odakünn esik az eső.líagyszemü,ritkásan csattogó,tavaszi eső.Távoli tompa ennydörgés./ GLAIIBAi Kát...csak ennyi volt!?...Jól van!...Nem kell nekem...senki! Az ördög vinné el a férfiakat! / dühösen végigvágja magát a pamlagon és arcát a párnába fúrva,sir /