Fajko, Alekszej: Ne csinálj magadnak faragott képet; Fordította: Hunyady József – Horváth László; Q 263
- 3© — Glafira : Igen... He yvenklleric óta állati »unka, • fg » doktori fokozat előtt kineveztek tanszókvezetőnek. És most itt vagyok... kényelem, rang, tisztesség, jólét... /a bolkonaj'tóhoz megy/ Nézze csak, ez a kis pisla-csillag, mintha közben nagyobb és fényesebb lett volna. Lovrics : Lehet, hogy ez már másik?,.. glafira : Meglehet... ./nevet/ Látszik, hogy az égitestek nem tartoznak egyikünk mesterségéhez sem... Lovrica: Ha. éa hát Márfa Petrovna? Glafira t Mi van vele? lovrics : Hagy találkoztak? Glafira : az igen mulatságos és raeahaté volt. Egy este Ziraár.lóvéknál vacsoráztam, segítettem Vaszlüj Nyikitylesnek eligazodni a külföldi technikai irodalomban, sok ember volt, lárma, nevetés^ felköszöntők... 5győz ercsak nyillk az ajtó ós Wárfa 2etrovna... Hárfa Petrovnat /hangja: Nekem széltál, Glása?/ Glafira t Mesélem a doktornak, hogyan találkoztunk Zi&arjóvóknál. /Bejön Márfa Petrovna/ 13.jelenet, Hárfa Petrovna : Az volt ám a meglepetés!...Belépek egy jókora tál kocsonyával az ebédlőbe, és látom az egyik sarokban ott ül az én galambocskám. Hát egészen a régi, csak a frizurája más. A tál kiesik a kezemből - totty, és az egész zselé a parketten. Egymáshoz szaladtunk, megálltunk ós mindenkiről megfeledkeztünk. Másnap át is költöztem hozzá a szobájába, Ezt a lakást már kéoőbb kaptuk. Ideje aludni, Glásenyka, eridj aludni... Andrej Juliánovics itt az ideje, hogy bemenjen a kórházba, /cseng a telefon/ Lovrics: /felemelve a kagylót/ Lovrics. Igen-i-en. Kiavgyija Sztyeyanovna. Ügy... ugy.,. ás a láz? No, az jó. Miért nem alszik? Velem akar beszélni Vologya? Miről? 6, csak ugy, áltálában! ... Mondja meg neki, hogy nem szabad beszélgetnie! /italában sem! Jé, jó, rögtön indulok, addig io Üdvözlöm a fiatalurat. /1<sXbb%± a kagylót/ Vologya barátom a gyógyulás útjára lénett. Okvetlenül me • kell látogatnomezt a kis szinyort. Glafira t Be hiszen ez óriási! Odaviszea! Már fa letroyna i Glafira Leontyevna! Az ördög üz téged ma reggel óta?. Nem engedlek el!... Lovtícs : Ne fáradjon,Glafira, Nagyszerűen odajutok & földalattival. Ott Is alszom a kórházb an. A viszontlátásra, maga kétszeresen elsikkadó művésznő. £!ost már legalább tudom, mllvenek a
