Demetrius, Lucia: Családfa; Fordította: Hunyadi András; Q 239
- 30Laura: wCT^^^melegsz^v^.Édesanyámra emlékeztet.Arcban is hasonlít kissé hozzá. Duzana: Igen? Etalékszem,hogy amikor alkalmazta apám,azt mondta: ennek a lánynak mély,tudós nézése van. Laura: Édesanyámnak egyáltalán nem volt tudós nézése. Duzana: Nem tartanád a natrlngot? ügy nekem könyabb.Te olvastál s én megzavartalak. Laura: Nem baj anyám.tfajd olvasok este,holnap.Van elég Időm. Suzana: Ugy látom nem ls Öríisz neki? Laura: Nem.Nem "vagyok hozzászokva. Az az érzésem,hogy berozsdásodna* az agyam kerekei. Duzana; Miért kislány? Mióta vagy igy? Mindössze egy éve. Laura: Egy év hosszú idő az ember életében.A vizsgák elmultak,s én lemaradtam. • • • Suzana: )ehát lehetséges férjhezmepni ls,vizsgázni is? Nyughatatlan lélek vagyJMajd levizsgázol az Idén,ha annyira akarod. Laura: Látom,hogy sohasem lesz belőlem növényvédelmi szakeaber.A tudást nem lehet csak ugy időről-időre beszedni,kanállal,mint az orvosságot. Suzana: Ki akadályoz meg,hogy az légy,ami akarsz? Laura: Hogyan? így? Itthon? Tanulás nélkül? Suzana: A szakműveltséget itthon is megszerezheted.Szerencsés helyzetben vagy,olyan tudós mellett élsz,mint Dragos.Minek mennél terepre? így fiatal asszony örökké terepen,onnan a városba,onnan ki tudja melyik tartományba. Kimérülnéi,életed felét olyan emberek között kellene eltöltened,akiket egy napon sem lehetne említeni Dragossal. * Leura: Ha a városba költöznénk,minden másképpen lenne.így elszakadtam az egyetemtől,a problémántói,a laboratóriumtól,mindentől. Suzana: Te nagyon Jól tudod,ho^y Dragosnak mennyi£%zülsége van az Itteni csendre,hogy folytathassa tu^y fontos3á f eu munkáit. Laura: Anyám,nem gondolja,hogy belőlem is egy jó zoológus lett volna? Suzana: Kedves kislányom,tanulj ! Bizonyosodj meg róla! Laura: így,magamban? Suzana: Nézd,Oenise egy életen át fest egyedül! Lauya: Anyám,hisz tante Duky csak borzalmas mázolmányokat csinál. Hiszen ezt maga ls Jól tudja.
