Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201
26 /A kolho^tagok körülveszik az elnökségi asztalt. Ferapont idegesen veri egy ceruzával ax vizeskancsót/. SZERZŐ: És minél hevesebb lett az ellenállás Hizsnyakowal szemben, annál erős ebb lett benne a kívánság, hogy itt maradjon, ha törik, ha szakad. Hogyan? őt nem akarják bevenni ebbe a kol t lektivaba? Ki nem akarja? Talán a nép fordult ellene? Nem, ezerszer is nem! * HIZSNYAbOVt /Feláll/. A&guk döntenek, hagy megválasztanak-e elnöknek, vagy sem. De mert kommunista vagyok, minden erőmmel azon akarok lenni., hogy é en járóvá t a gyom ezt a kolhozt. H. jlandó vágyom arra is, hogy fizetés nélkül dolgozzam. -ÍÁKTTYTNA: /Hizsnyakovhoz/. Aztán mit gondii, kinek. kell a maga alamizsnája? Maga azt hiszi talán^ hogy itt egyetlen Öntudatos ember sincsen? Rosszul ismeri akkor a népet. Szégyenlen magamat maga helyett. /A kolhoztagokhoz/. Ide hallgassanak! Hát valóban nem akarják, hogy egy elsőrendű szakember legyen az elnökük? Ha igy van, még ma elviszem őt a "Hajnal" kolhozba, ott kapva kapnak rajta. Maguknak meg majd a szemükbe nevetnek, hogy lyen könnyen kiengedték kezükből a kövér ludat. Másfél ezert Mintha nem dobálta;, volna ki önnél sokicai nagyohb összegeket, ÉS még valamit! Minél nagyobb a fizetése valakinek, annál többet lehet követelni tőle. Márpedi azt tudhatják, hogy akitől én íaogkÖvetelcm a munkát, az dolgozik, mibt ac igásló. NÁSZTYA: Mi lc- tudjuk, hogy Hizsnyakov monyát ér. TAGADÓ: Jusson eßzetekbe a szavam: ez se lesz jobb, mint a többi. F2RAP0NT: Szavazzunk! -i .íVT " • - • \ ' • . ' tfcj"' , - ' )'• 9. epizód /Hizsnyakov, Rsucityina, Szerző és Sztyopkin a hidon/. RAKITYINA: Mennyi időre akar hazamenni? HIZSNYAKOV: Magam sem tudom. Átadom az ügyeket, rendelkezem a
