Priestley, J. B.: Mr. Kettle & Mrs. Moon botrányos esete; Fordította: Matolay Etele; Q 189

- 4? Kettle Jobb is lesz, Hardacre, ha egyáltalán nem aggasztja magát. Kérem, távozzék. Street Nézze, Mr Kettle, én... Hardacre /dühösen/ Addig nem megyek, mig nem mondom meg, amit akarok. A maguk átkozott bankjában egyetlen ember sincs, aki kiismerné magát ebben a beruházási kölesön-ügyben* Kettle /dühét fékezve/ Én pedig most nyakig vagyok életem legfontosabb, leghalaszthatatlanabb problémájában, ön pedig idejön, hogy /kitör/ belebeszéljen, beleronditson a hülye beruházási kölcsönével. Takarodjék! > • Hardacre /dühösen kiabál/ Maga túlságosan nagyfiúnak képzeli magát! És azt hiszi magáról, hogy olyan szellemes! Azt hiszi, nem tudom, hogy maga volt az, aki betelefonált nekem, hogy milyen "csodálatos/ az élet? Hát most majd én mondok valamit, Kettle Tudja meg, hogy telefonáltam a kerületi központba és Mr Clinton, a főellenőr útban van Brickmillbe, hogy beszéljen magával, érti? Ezt is ofcyan csodálatosnak fogja tartani, mi? Street Valóban igy áll a helyzet. Azért jöttem, hogy megmondjam... Hardacre /félbeszakítja Street-et} HiadaLaaskodva/ Látja, egy szavamba került és máris jön, személyesen. Majd meglátjuk, melyikünk a nagyobb fiu. Ezért jöttem! Hogy meglegyen az elégtételem! /Kettle, semmibevéve Hardacre-t és Street-et, Deliához lép/. Ilettle Látja most már, mire akar maga megkérni? Delia Mit törődik ezekkel? Én azt kértem, hogy értem «MjOpiMfl / fifijQtitti)KMfeftiBKB tegye meg. Kettle Cseppet sem válna a maga javára, - ahogyan magát látom. Delia Talán engem már meg se lát... > Hardacre /dühösen, ^acsarkodva/ Akit ő rövidesen meg fog látni, az Mr Clinton lesz, a feljebbvalója. És Mr Clinton majd nem sokat fog kérdezni, - ahogy én Mr Clintont ismerem... Delia /bosszúsan/ Hallgasson már a maga Mr Clintonával! Hardacre /gonoszul/ Kiváncsi volnék, hogy került bele maga ebbe. Anynyit mondok, ha én volnék Henry Moon... / Tett