Ljubimova, Valentina: A vén kőrisfák tövében; Fordította: Dobos Rózsa; Q 184

- 43 KARCEV Milyen embereket? OlßA Ivan Szergej^icft, Szorokint, l'arfa Sztvepanovnát, ezeket a gyerekeket, akikben a mi korunk él, s akiket lelkesíteni, mozgósítani, tüzelni kell . . . 7e meg táblázatokat készitsz az előmenetelről, és jelentéseket irsz a körzetbe|raeg a kerületbe, nem is tudora még hová. De az élő emberi lelkekről, amelyeknek nevelése a te első kötelességed, nem a jelentésekben kell irni, azokba a te szin4 tén élő lelkedet kell beleadnod, különben nem ér semmitl KÜRCEV Megint frázisok, Ólja. És teljesen meggondolatlanok. KiY tűnő sebész vagy, de mit étesz te a pedagógiához? Nagyon okosan viselkedtél, hogy nem avatkoztál bele ma ebbe a pedagógiai vitába . . . OLGA /tűzzel/ Talán ez a pedagógia ügye? Az életről vitatkoztak! A forró és közönbös szivekről! És*én teljes Éeljkemből a forrószivüek oldalán vagyok, még ha hússzor is tévednek. /Energikusan járkál a szobában./ A mi életünkben már régóta folyik a harc a forró és a közömbös szivek között. Mind annyian részt veszünk benne, i indannyian! Ivari Szergejevics vitatkozik Galinával és Kosztrovval, Marfa Sztyepanovna Subinékkal, Klava Naszedkina Lidával, én veled . . , KARCEV 01ja! OLGA Igen. Te ugy teszel, mintha nem vennéd észre ezt, bár te magad is elkeseredett résztvevője vagy ennek a harcnak. KARCEV Miket beszélsz! OLGA /élénken/ íme ideutazott Szorokin ezzel a kislánnyal és Aljosa is résztvesz a harcban ... És bár nekem már nem sokat tartogat az élet, mégis vidáman harcolok, mert tudom, hogy ki győz! Igen, tudom! KARCEV Fantázia. /Ujjaival dobol az ablakon./ OLGA líe dobolj, könyörgöm! KARCEV Magad sem tudod miről beszélsz. Te neg a fiad fejetekbe vettétek ezt a fantáziát. Aljosa egészen kihozott a sodromból, nem tudja mit akar, pedig már elvégzi az iskolát.