Ljubimova, Valentina: A vén kőrisfák tövében; Fordította: Dobos Rózsa; Q 184

Zubcov megáll. bzedd össze, de gyorsan! ZIP C0Y /összeszedi a holmikat és a fa-lócára rakja/ Felszedtem. Még milyen parancsa van? KObZ^RO / /elfulladva a d Ja tői/ Kérj bocsánatot, azonnal! A fasorból Ivan bzergejevics jön gyors léptekkel, iíejiallva a kiáltást, megáll. ZirOBV /arcátlanul/ bocsánatot kérek. Még mit? KübZ^iiO/ /egyenesen- Zubcov arcá

va/ me szemtelen. Durva állat. ZU3C0/ /tagolva/ Azt javaslom, legyen óvatosabb az álrat és a szemtelen kifejezésekkel kapcsolatban! Bár egyébként a maga tanítványa vagyok. KOSZ^ROV Ha még esetlen szót szólsz ... ZUPCO/ Ha engem még egyszer . . . /Felemeli az Öklét./ I/AN /erővel lefogja Zubcov kezét/ Ejnye, térj észre, Äiboov! Hallgass. Észhez tértél? /Elengedi Zubcov kezét./ Zubcov nehéz léptekkel elmegy jobbra az uton, ágakat tördelve. Mindkét tanár hallgat. KObZ^RO/ /reszkető kézzel cigarettára gyújt/ C vagy én, nem lehetünk mind a ketten egy iskolában. Ivan bzergejevics hallgat. /Összeszedi a holmijait, a lámpa darabjait is, azokat eldobja./ Felelni fog ezért, /jobbra megy, Ivan bzergejevicshez fordul./ Maga természetesen mindent látott Ivan b zerge je vies. If AS Láttam. XOÖZ^&Of Maga lesz a tanu. /Elmegy./ Ivan bzergejevics hallgat, felemeli a földről a letört ágat, megpróbálja a törzshöz illeszteni. Lenről hallatszik Lena és Aljosa kiálltása: "Ivan bzergejevics!" Ivan bzergejevics gyorsan odakötözi a letört ágat a fa törzséhez, A kiáltás megismétlődik. I/AN Jövö-ök! /Elmegy a hii felé./