Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

- 27 Fjodor: Szanyka: Fjodor: . Herceg: Zavalisin: Herceg: Hercegné: Zavalisin: Hercegné: Zavalisin: Herceg: Zavali sin: Hercegné: Zavalisin: Hercegné: Herceg: Zavali sin: Mire kella cárnő anyuskának erdei manó, mondd, csak ezt mondd meg legalább? Ne prézsmitálj már annyit, eriggy. Engem igy is meg lehet mutatni, ahogy vagyok, a cárnőnek., ha éppen becsületes muzsikra kíváncsi, /Fjodor és Szanyka el,/ '/átnyújtja Zavalisinnek a bTTTnót-szelencét./ Hadd kínáljam, uram, tessék. Köszönöm, Reggel nem kivánom, A szerelem bibliája könyvében azt olvastam, hogy aki gyakran dugja az orrát a burnótba, annak nedveézik és megkékül az orra, /másra terelve a beszélgetést,/ Nézze milyen szép • kii tás innen,... Egyenesen a paradicsomban érzem magam, ahol egy csodálatraméltó lélek, egy földreszállott angyal lakozik, /zavarba jön/ Ki az ax csodálatraméltó lélek? Ön, asszonyom, ön az... N®> lám csak... Sem kéne inkább az utat figyelni? /A fi gyelőtöronyba megy^./ Mi az, mi ilyen édesen énekel, az ön szépségét xot dicsőítve, hercegné? Pac si rta . Elképzelni se lehet szebb kötelességet ebben a földi paradicsomban, ,mint az ön szépségében elmerülve lan- / tot pengetni, és a szerelem gyönyörűségét... Igen, magam is azt hiszem, /visszatér a toronyból./ Mondja csak, uram, milyen órában várható felségeB uralkodónk érkezése? Amikor őfelségének éppen eszébe jut, akkor érkezik.