Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

- 24 /Szany

ka/ bosszúságom van veletek! Nyitikaj Ne bánts, Szanya, nélküled is szédül a fejem... Szany

ka: • Majd nem szédül, ha leütetem... /A Herceg a lányok után botorkál./ Herceg: Mintha dombra bandukolnék... Vagy mintha zuty, árokba esnék,.. Istenem!.,, Istenem!.., Hercegné: /int a lányoknak, hogy a Herceget csalogassák az erdőbe./ Élénkebben, élénkebben, Ivan Iljics, nem oroszlán, csak félénk kislány kerül a karjába. /A Herceg és a lányok eltűnnek,/ Jeanette, ide süss,.. Azt hiszem, szerelmes vagyok. Szanyka: Istenem! Micsoda boldogság,.• Hercegné: Boldogság!... Csak boldogtalanság, egyelőre. Ugy ver a szivem. Egészen meggabalyűott... Szanyka: Az a jó! Kellemes állapot az, hercegasszonykám. Hercegné: Látni is akarom, meg félek is tőle. Szanyka: Ugyan, osztán miért félne. Hiszen majd elolvad. Hercegné: Miket nem beszélsz... Hazudsz, Akkor neu aludna ennyi ideig. Szanyka: Felébredt, Hercegné: Jaj, jaj! Add csak ide a kezed, nézd csak. /Szanyka kezét szive helyére teszi./ \ Szanyka: Ugy ver, mint a kalapács... Épp az imént láttam... / A szolga a köpenyét kefélte, ő meg - háziköntösben kihajolt az ablakon, álmodozva... Hercegné: Álmodozva? ( Szanyka: Az ám, az ajka pedig hercegasszonykám nevét mormolta... Hercegné: Jaj istenem!... /Arcát két keze közé rejti./ Inkább eiaeiadok... Elbújok, elbújok a mogyoróbokrok közé.,. Szanyka: Hiábavaló fáradtság, fenség, férfi az, nem olyan fá• ból faragták, megtalá^a magát a mogyoróbokorban is... /Belép Fjodor, borotvált muzsik, őv nélkül, mezitlábasan./