Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

Lucile: Lionel: Lucile: Lionel

: Lucile: Lionel

: - 73 ságos szalma "bor, de amint talán maga is tudja, eredetileg a tokajival házasitották. Egy apácafőnöknő a csúcsos főkötőjében hozott egy vesszőt Magyarországról. Erős bor, de V száraz, A maga egészségére ittuk. Az üveg mélyén nem volt skorpió? Nem volt semmiféle skorpió. Sem mandragóra a palack nyakában. A strasszburgi pástétom meg különösen mentes volt százlábutói és viperától... Ez azért van, mert tegnap sem volt jobb a szeme, mint ma..». Hallgasson rám, Lionel. Ne kérdezzen semmit, hanem engedelmeskedjék... Utazzék el! Utazzék el azonnal! Nagyon kérem. A kocsija már be van fogva. Jöjjön vissza holnap, amikorra f vissza kellett volna jönnie. Holnapra már minden rendben lesz. De hát mi történt? Miféle változás ez?... Szinte ugy néz rám, mintha én nem lennék a régi. Holnap megint a régi lesz. Drága Lucile, eddig nem volt módomban elvinni magát az útjaimra, mert kötelességéemnek éreztem, hogy az elődeim mulasztása folytám rámruházott munkát elvégezzem. Ha az ezernyi szabálytalanság közül csak azt az egyét emlitem, hogy Brignoles-i esküdtszéken hiányzik még a tanuk abc-b^ rakott névjegyzéke is, fogalma lehet, milyen zavarosan állnak az ügyek. Ne haragudjék,-rám, legközelebbi utamtól kezdve már nem hagyjuk el egymást... Vásároltam egy hintót, amit meglepetésnek szántam, hideg étkezésekhez szükséges lédával, öszszehajtható evőeszközzel, és összecsukható pohárkészlettel, a monogrammjainkkal ellátva. Az egész készlet teljesen uj, Párisban előállitott fémből, galvanizált pzüstből van. Grenoble-ból többgalléros köpenyeket is rendeltem, mert észak felől nagyon fuj a szél, és ime ez a messzelátó, amit már ré