Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

Marcellus: Armand. : Marcellus

: Armand: Lucile: Marcellus: Armand: Marcellus

: sig hason

^lit ahhoz, ahogyan a halál világit ja meg a dolgainkat. Minden csupa vér és csupa napfény! A te mocskosságodat, az én együgyüsó

gernet a halál ragyogja be, kedves Marcellus. Nincs többé egy perc vesztenivaló időnk sem. Azért jöttem, kihivjalak Paola miatt, de ugy esett, hogy útközben megfeledkeztem Paoláról és itt találtalak Madame Blanchard-al vitázva. Ha akarod Ő miatta hivlak ki. Ahogy kivánod. Parancsodra, te nyomorult. Minden asszonyért kiállók, aki csak eljött hozzám, ha már efféle ötleted támadt! Egyremegy. Különben rosszul fejeztem ki magam. A te hozzájárulásod vajmi keveset számit. Ha Madame Blanchard is ugy kivan ja, ő miatta vivünk meg. \ Hiszen éppen ezt kivánta ő is. Madame, hallottam önt és helyeslem, amit mondott. Hogy ez az ember kilépjen az életből ugy, ahogyan oda a bűnével belépett, talán elegendő, ha ebből a világból örökre távozik. Ha felhatalmaz rá, megverekszem vele. Engem is tönkretett, engem is elpusztitott. Nem lesz nehéz, hogy ebből a párbajból istenitélet váljék... Kivánja asszonyom? Elfogad engem? Ő nem fogadja el. Gyáva hozzá. Várom a segédeit. Ma este itthon maradok. Nincs időnk várni még ma estig sem. Madame Blanchard szenvedése már igy is sokáig tartott. A segédek ott várnak ránk az Orsal-i bekeritett telken, pisztolyokkal felszerelve. Vettem a bátorságot magamnak, hogy mind a négyet értesitsem. Kettőt a te számodra, kettőt magamnak. Még a szeme sem rebbent egyiknek sem. Mind ismerik a PaoIával való viszonyodat. Segédeid a kis Montbaran és unokafivéred, Des Portes. Helyes. Követlek. Majd a kis Montbaran kilépi a harminc lépést Az ő léptei a legrövidebbek...