Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148
-22Granatov: Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Granatev: Lihemszkij : Granatev: Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Granatev: Lihemszkij : Granatev : Lihemszkij : Ne és ? Gyerünk ! Kényszerítem, hegy beszéljen maga aljas gazember ! Uralkodjon magán ! Hisz ön napsugaram - a kitartás és a nyugalom megtestesítője. Töltsön egy kenyaket. Ez már racionális dolog. /Tölt./ Beszéljen. i Először koccintsunk. Beszéljen. /hozzáhajol/ Krapivnyikevet agyonlőtték. Tudom. , Ignusevszkijt agyonlőtték. Tudom. Alekszej Ark&dievicset agyonlőtték. Tovább. Az "Oreszhem és Akarat" elpusztult tavasza hajnalán ós csak ketten maradtunk : ön -az Orőszben és én az Akarat, vagy ferditva, ahogy tetszik. Azóta öt óv lelt el. Érti, öt esztendő.Ez a hulla, re; es régen szétoszlott. Nem'maradt semmi nyoma. Valami mégis. / Micseda. ? Elrejtettem néhány dokumentumot. Hazudik Lihemszkij. Egy eldugott helyecskére, amiről csak én tudek az egész világon, egyedül ón Zserzs Lihemszkij
