Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143

- 36 lem epikussá válik, ha nem cselekszik. Cselekvés nélkül nem tud fejlődni, már pedig a drámai jellemtől fejlődést követelünk. Fejlődést jó vagy rossz irányba. Fejlődést viszont osak a harc, az összeütközés szül. A jellemek küzdelme adja a cselekményt, a cselekményen kivül álló jellemek csak lézengő idegenek a drámában. Természetesen nem minden jellem veszi ki egyformán részét a cselekvésből, egyiknek döntő szerepe van, a másiknak kevesebb. Maga a cselekmény is több szálból szövődik, ezek valamelyikéhez kapcsolódnak a jellemek. Ennek előrebocsátása után nézzük meg, mi szükséges még ahhoz, bogy a jellem drámai legyen. M inden hősnek akarni

a kell valamit. Az akaratot pedig a szenvedé lyessé

g röpiti előre .Az élet hidja Bódog Mihályát következetesség, a munkásosztályhoz való törhetetlen hűség jellemzi. Ezt a jellemet azonban szenvedély is füti. Nem riad meg sexnmi akadálytól. Bódog Mihály szenvedélyének nagyságában látjuk nőni a Kossuth-hidat. Bódog akaratának kemény összeütközéseiben, indulatainak kibontakozásában válik a munkásosztály győzelmének jelképévé az ország első hidja. A drámai jellem az érzelmek és indulatok foglalatát adja. Meder, amelyben a folyam hömpölyög. Vannak drámák, amelyekben csak a folyamok medre látszik, másokban valami viz is csörgedezik. Ezek érzelemszegény színdarabok. Az igazi nagy drámákban ellenállhatatlan sodra van a folyamnak. A Tűzkeresztség Ható Ignácát szénvedélyessége, érzelemgazdagsága teszi a középparaszt dráma

i tipusává. A szenvedélyesség, indulati gazdagság nemcsak az alkotó pozitív hősök joga, hanem minden emberi alaké, aki a drámában szerepel. Az ellenséges figuráké is. A Harag napja Viznicz