Buero Vallejo, Antonio: Az égető sötétség; Fordította: Hársing Lajos; Q 129

- 9 veti. Kora nem tüntette el kissé gyermekes frisseséget eláruló vonásait. Öltözéke komoly és elegáns;sötét szemüveget visel./ Apa

.- Itt van ignacio? Don Páblo

.- Mondtam Önnek, hogy megtaláljuk /nevetve/ és gondolom, jó társaságban. Szervusztok gyerekek! /Hangjára minden diák feláll./ Diákok

.- Jó napot, don Pablo. /Az apa odalép fiához, félénken és apásan megfogja a karját. Ignacio nem mozdul, iqintha undorodna az érintéstől./ Carlo

s

.- Már megismerkedtünk Ignaciovlal. Juan

a

.- Carlos éppen most akarta önökiöz vinni. Don Pabl

ó /az apához/.- Mint látom, n fiu rögtön talált barátokat. És pedig jókat; vendékeink egyike, és Juanát. Ap

a /röviden/.- örvendek. Juana.- Részünkről a szerencse. Don Pabl

o

.- Fia jól fogja magát érezni közöttünk, biztos lehet felőle. Vidámságot, jó társakat, játékok it fog találni... Apa

.- Igen,persze. De a játékok. Amik Soha nem hittem volna, hogy vakok tudnak lab hogy ilyen magas csúszdára is rámerészkedjen hogy az én Iganciom is meg tudná mindezt csipálni anélkül, hogy valami baja lenne? em történt semmi baja. A Carlost, aki legjobb nöDon Pabl

o

.- Meg is fogja, sőt többet 2/ Apa

.- Nem fog leesni. Don Pablo.- Hát a többiek leesnek? Apa

.- Szinte lehetetlen, hogy igy tud baj nálkül... 5t láttam, csodálatosak, iázni, és még kevésbé, ek. /félénken/ Gondolja, is. Ne kételkedjék benne. janák játszani, minden