Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

10 ponyvaregény, semmi más, bérlco í Akár rossz ponyvaregény volt az élete, akár nem, Elfxlda néni raoet ugy h&ls meg, mint gazdag asszony s én erősen t kétlem, hogy ti, Vilma meg te ugyan befogadtátok volna a lakásotokba tiz évvel ezelőtt a nevelt fiával együtt, ha az ékszereiről nem tudtok. - Már megbocsáss, de én a dolgokat mindig a maguk illő helyére szeretem állítani. kár '.az

: So 1 im, te mindig ilyen voltál. ...Mikor tegnap este, távozásod után Vilma azt mondta, hOgy az ékszerek miatt Jöttél, nem akarta . hinni neki, ín viszont ilyen ember Vagyok! - Akár érted, akár nem, én már torkig vagyok' - eddig vagyok azok al az átkozott éke*erekkel 1 - Mindaddig, amig a nini egl**s 'ges volt, senki sem törődött velük... kost pedig Vilma s még a gyerekein is - Nina tax '.a :• oy >--tde Vládó eszeveszetten,- -r- csak ez- -re az • átkozott karátokra, meg mit tudom én, mikre gondol! - íiokat törődöm én velüki - De azelőtt, igen, azelőtt egész más volt nálunk az c^uhe élet» minaen áldott este, itt őzen az asztalon egy kis i&aék feke— tekávé, hogy jobban dolgozhassam. Ahogy hazajöttem, már a küszöbön, már ott fogadott áz a... hogy is mondjam... a munka légköre... Most pedig... az ördög tudja, mi van itten... Bérloc: Nos, mindez már nem tart soká... legfeljebb még ma éjjel, írisz

: Mit tudom én, meddig tart még... Nem szeretné®, ha azt gondolnád rólam, hogy durva -vagyok. — De rettAnetesen sok a dolgom. Hát igen, ha nern lennék korrektor, ha egész napomat a saját munkámnak szentelhetném. - De ha raajd ez.a regény megjelenik* isten áldjon, korrektura, mindörökre! ...Mindaddig azonban csupán éjszaka dolgozhatom - érted? ...S itt nemcsak ha róla® van szó,