Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

35 második kirindulási szökés a baxakból, amelyben ugy hullottak a gyeí rekek, mint ősszel a legyek s ahol a haláltól bűzlött minden - rémült menekülés az éjszakába, a város távoli fényei felé, s ezt a szökést kutyák ugat'sa kísérte.., így értem el a város peremén egy kis házacskához, kimerültfélig holtan... Elfrida néni ott lakott s ott vészeltük át együtt a háborút, mindaddig, araig hozzátok nem k költöztünk... Ez volt az én két kirándulásom 5 azóta sose képzeltem el & kirándulást ugy, mint te... S a legkisebb kedvem sincs hozzá, hogy megismételjem őket. árted? - De hiszen, te egyáltalán nem is hallottad a szavaimat. Nina

; Én osak egyet hallottaraí "emberek, akik szerették egymást". - valahogy így mondtad.Mindezt mult időbén! S ez az benned, amit nem értek, ami engem újból és újból mindig megbabonáz: I. az, hogy te magad mögött, a hátad mögött hagyod a dolgokat, eseményeket, viszonyokat, embereket, élményeket. Nálam pedig mindig minden jelenidőben van, az is ma, ami már elmúlt - tulajdonképpen minden - apám meséin kivül, amiket raa is épp ugy tud mesélni, mint akkor, amikor a térdén ülő kislány voltam - ez olyan undorító, hogy az embert rosszullét környékezi. - S rettentően unalmas! Krésó

: Igen, apád a meséivel, a légváraival?! Tudod, Nina, én azt szeretném neked tanácsolni - s ha ugy döntesz, segítségedre is leszek ebben - kérd az áthelyezésedet, valahová más; ová, akár olyan faluba, ahol még csak mozi sincsen, sőt az lenne a legjobb, ha minél kevesebb lenne a te átkozott filmszínházaidból - osak az a fő, hogy változtasd meg a környezetedet! - Mert itt tönkre mégy! Itt életed végéig sorsjegyet vásárolsz az édesanyáddal, apád mesélt hallgatod, délutánonként moziba jársz. - örökké unatkozni fogsz! Nina

: É» itt örökké cserélgetni fogom a férfiakat - ezt kifelejtetted! Ott pedig, azon a másik helyen valami vállas torna-