Solohov, Mihail: Új barázdát szánt az eke; Fordította: Sivó Mária; Q 106

- 24 Nsgulnov; Tyit: Nagulnov; Tyit: Nagulnov: Tyit: Nagulnov: Tyit: Nagulnov: Tyit: Nagulnov: Tyit: Davidov: Tyit: Nagulnov: Tyit: Davidov: Idejutottál! Ugy kell téged hazahajtanom, mint egy nyomorult fogLyot! Hová akartál menni? /halkan, ferdén mosolyogva./ El» Akartam aclhi az ökröket, t Mhkar. Nem titkolom... ElveBzitek? Kisajátítjátok? Velem meg mit csináltok? Kitelepítünk. Mi van ott a köpenyed alatt? Vágott csövű. Adsza csak ide! /mosolyogva/ Nem, nem adom. Elveszitek a vagyonomat és még ez az utolsó, a puskám ia kéne? Hisz a kulák puskával jár, azt irja az újság is{ Hátha majd ezentúl ewel keresem meg a kenyeremet? Kitisztítottam, bekentem takarosan, gondoltam hasznát veszem még valamilyen vadállat, vagy rossz ember ellen... Nem gondoltam, hogy már ma jöttök, különben még az éjjel elhajítottam vóna az ökröket... Kitől tudtad meg? Azt hiszed megmondom? De még a Verebek íb csiripelik. A tréfát hagyd későbbre! Most inkább vigyáhh magadral Hü de rámij e3ztettél! Egy krajcár se maradt a zsebem* ben! És ha nekem ép most van kedvem tréfálni? Ha lőni akarnál, tégy le róla, nem jut rá időd. Ejnye, Makar, de ijedős lettél! >•*» w.. Add ide a puskád, polgártárs. Te is nyugodtabb leszel. Nincs énnálam puska! Nagulnov csak mérgében fogja rám. No, gyerünk raboljatok csak, ti vagyok az erősebbek! A szegényekéhez hozzá se nyulunk, de azokét, akik más veritékén gazdagodtak, elvesszük az utolsó szem magig! Magam is dolgoztam éjjel-nappal! Aki dolgozott, az együtt érez a munkás-paraszt hatalommal, téged meg le kell tartóztatnunk és le kell küldenünk a kerületbe.