Zapolska, Gabriela: Malicsevszka kisasszony; Fordította: Kerényi Grácia; Q 99

Zselazna: - 7 Nem engedem meg. Ha osztálytársakat akar fogadnij; "béreljen magának palotát. /Edek fölmászik az asztalra, lefekszik az ablakpárkányra és tovább magol. Csak hosszú, lelógó lábait látni, a rongyos nadrágban. Zselazna mos, közben valami ájtatos dalt dúdolj egyre sötétebb lesz, nedves, beteges homály kúszik elő a szoba sarkaiból./ Zselazna; Mihályné• Zselazna; Mihályné; Zselazna: Mihályné; Zselazna; Mihályné; Zselazna; Mihályné; Zselazna; Mihályné: Zselazna; Mihályné: Zselazna; Negyedik jelenet Ugyanaz ok, Mihályné /Mihályné sápadt, még eléggé fiatal, nyaknál csukott, szétnyíló rövid köpenyben* ruháskosár-félét hoz, ócska függöny-ronggyal, letakarva. A kosárban balett-szoknya, tükör, fest ékes dobozka, fűző, női holmik. Szó nélkül leteszi a kosarat Stefka ágyára, azután kiteriti a balettszoknyát és a trikót a spanyolfalra, végül a tűzhelyhez megy melegedni. Mihályné hallgat./ Vége l Hat. . És ő? Hol van? Eecseg a többiekkel. Azt üzeni, legyen forró a tej. Még íbit nem. Magától terem a pénz. Úgyis ég a tüz. És aztán? /Mihályné hallgat/ Nem esik odakinn? Még nem. Pedig elkelne egy kis esc

viz a szines ruhához. Tán még hó is lesz. . Kell az ördögnek! Jön a tél. Morduljon föl útközben. t > Magának nem sokat árt... de nekem. Nekem is épp eleget.