Branner, H.C: Testvérek; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 70

- 3 Agnes nővér» Attól tartok, nincs sok remény, Arthur: Természetesen. Értem. De meddig tarthat? Ágnes nővér: Azt nem lehet tudni. Lehet egy óra, lehet huszonnégy. Még meg is gyógyulhat. Arthur: Lehetséges? Az ő korában, ilyen súlyos szélütés után? Ágnes nővér: ; Inden lehetséges. Sosem lehet tudni. Arthur: A Biró - az apám eszméletén van? Ágnes nővér: Nehéz megmondani. Tudja, beszélni képtelen. - De még mindig nagyon erős. Ma reggel a kezembe harapott. Arthur: Mit csinált ...? Agnes nővér: /bizonyos mértékig büszkén mutatja a kezét/ Megharapott amig vérezni kezdtem - nézze. I eg is vert a botjával. .rthur: A botjával ...? Ágnes nővér: Nem vettem észre, mert az ágya mögött volt, de valahogy kézbevette és rámütött... Fájt. irthur: Nos, remélem, elvette tőle. Agnes nővér: 0 nem, nem merném. Dühös lenne. A kedvébe kell járni. Arthur: De mi az ördögöt akar a bottal? Agnes nővér: Kopog a padlón, ha valamit kiván. Azelőtt is tette? Arthur: Miből gondolja? /gnes nővér: Lent az irodában mondták, és azt is mondták, hogy senkit sem tűrt'meg maga mellett. Igaz ez? Arthur: Ó igen - talán - azaz Ágnes nővér: De igazéin fel kell már mennem hozzá, folyton ki akar szállni az ágyból és meg kell akadályoznom. Fersze ez sem mindig könnyű. Rettenetesen erős - és ha az ember egészen egyedül van vele ... Arthur: De Nővér, a házvezetőnője - hol van? Volt házvezetőnője, tudom. Ágnes nővér: De biztosan már régen volt? Arthur: Lehet - nem vagyok egészen biztos benne Ágnes nővér: Talán az az asszony, aki megtalálta Arthur: Miféle asszony? Ágnes nővér: A takarítónő, aki az irodát takarítja. Hallotta, hogy a botjával dörömbölt. Nem mondta az orvos? Arthur» Be kell Vallanom, nem ismerem a pontos részleteket ... Agnes nővér» Az orvos szerint csaknem egész éjjel eszméletlen lehetett. De ma nyughatatlan volt. /A lépcső alján hallgatódzik./ Azt hiszem, most mégis elszunditott. Arthur: Alszik? Ágnes nővér» Hát, nem nevezhető éppen alvásnak. Mindig nyitva a szeme.