Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

-53Zimajda: Poroda; Zinajda: Pegeda: Zinajda: Pogoda:. Zinajda: Pegeda: Zinajda: Pegeda: Haara: De bizeny ! Korán röggel elment az órára és éjjeljött haza a végnélküli ülésekről, álmosan, fáradtan... Evekig alig, láttak.. .Petyeiikának nem veit apja és nekem .../szipog/ nem volt fiatalságem.•• A fiatalúr ma nea ismer sem embert se istent, se engem, se téged...senkit. Es ebben mindenekelőtt te vagv a hibás. * En ?! Hogy aerea ezt mondani egy anyának, aki odaadta legszebb éveit q gyerekének, aki egy költőt nevelt fel. Lehet, hogy maholnap mindenki róla fog beszélni.! Biztos vagyok benne : beszélni fognak róla. De olyat hory sirvafakadsz... N® ss ? Érző emberek az örömtől is sirhatnak...De a kétszersültek mindig egykedvűek... Köszönöm. Szivesen. /A kertbe megy, kiabál/ Petya ! Petyenka! Hiába hivsd : már valamelyik vendéglőben ül. /megfordul/ Kétszersült! /Gyorsan el/ Hallotta? . N Nemcsak magával fordult ez elő.. ./Szünet/ AVapáa kazánkovács volt, a bátyám szintén. Belesüketültek a kalapálásba. Rengeteget aelgoztak és s©k pénzt fizettek azért, hory én tanaikassak...Manapság aeg a fiataloknak fizetnek azért, hogy tanulni méltóztatnak, ők meg azt hiszik, hogy ez a pénz az égből•hallik,mint a manna...Pedig ki fizet értük? IéLej® lenne már legalább évente egyszer a/ia

i or

tgfcraA áj^h