Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

-39Juri j: Kleopatra: Jurij: Keserű, fájdalmas del@g ez, de igy van... Nera igaz ! V Micsoda?! Hers igaz. Neki /Tyiraofejre »utat/ vannak ideáljai, csakhogy azekat nem a Leavrebea találta meg, hanem a párizsi szemétgödrökbeii. Tyiraefej: Ezért még számolunk ! Olga: Tyiracfej! Jurij: Szivesen, akár rögtön. Barabas: Elég legyen a veszekedésből!...Merzs! Lilja: Bizony, bizony, a tsai fiatalság nagyon felületes... Tyinefej: /Liljához/ No, ön most Végleg meg yőzött.Köszönöm. Lilja: Szivesen. Barabas: Micsoda nap ! Mindenki veszekszik...Merzs! Morzs: Igen... Barabas: Vidd be a képet a házba ! Morzs: /odamegy a képhez, végigsiait a kereten/ Régi politúr, jó, de azért rendbe kell- kozai.. ./Felemeli a képet/ » ~ . A gróf is képeket vásárolt, ae aztán agyonlő11e•marst. P ogoáa: Ki lőtte agyén magát ? Morzs: - Egy gróf...tragikus sódén...a pisztolyával.../Bemegy a házba/ Barabas: Meghivoa önöket egy pohár borra! Valamivel meg kell öntözni ezt a csemegét. Parancsoljanak! /Valamennyiem bemennek a házba/. Olga: Apa... Barabas: Tessék, kislányom ?