Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

égnek, ahol elfeledkeztek az alvásról, akti barátaitokat eső veri, szél száritjja?" Nem ninoenki ;endolk©zik igy. Nálunk minden esztendőkéiig aok megvan, a sereß/küzdelme. Unea mér! Takaritsák be .aze]/"a ter.«st|, akiknek ez a dolguk - én művész vagyok Nekem más a vetésem

»A gabonát learatják nélkülem is, de az ón termésemet csak én tudom elvetni, felnevelni, learatni.Talán azt akareá, kegy álmaimat, teketsegemet napi jelszavakra váltsam l^eól) és irodalmi riper\<ÜUJ * ter legyek, akiket naltmloegekig dicsérnek és irónak tartanak? Leket, kegy igazad van...de az én helyem ©tt van. A lelkiistaeretemetnem tudom becsapni. Es mi az a lelkiismeret? Nem értem a kérdést ? Monddlmog nekem, mi a lelkiismeret... A felelősség érzete - felelősség a tetteimért az emberek előtt...A szivem a lelken vezércsillaga... /Tyiraofej mosolyog/ Mért nevetsz ? Hogy lelkesedsz...csillog a szemed... ügy szeretném megcsókolni az én szép ke&ves és nagyon naiv kislányomat, aki nea tudja megérteni, hogy a szabad ember nem tűrheti, hogy egy kigondolt érzés -a lelkiismeret- biraja legyen tetteinek.Miért legyek a lelkiismeretem rabja ?Becsáss meg a szókimondáseaórt, de csak a primitiv emberek kapaszkodnak ebbe az ósdi istenbe, hogy vele takargassák gyávaságukat. Tyinofej: Olga: Tyimofej: Olga: Tyiiefej: Olga: Tyiaofe j: