De Filippo, Eduardo: Hosszú lábon járó hazugságok; Fordította: Kassai György; Q 28

- 20 OLGA BENEDETTO LIBERO r JüéoETTO LIBERO HÍNEDEITO OLGA majd COS TANZ A LIBERO fBENEDETTO Ugyan menj! Te beszélsz erkölcsről, aki a megtestesült önzés vagy! Én éppen olyan húsból és vérből való férfi vagyok cint a többi. /Liberóhoz», az üveg borra mutatva/ megengedi? /önmarcangolóan/ Nem, ezzel én kinálom meg. /Fogja s borosüvegét, színültig megtölti a poharat és mosolyogva átnyújtja Fenedetton3k./ Parancsoljon. Köszönöm. /Mohón inni kezd, de félúton megáll, undorodé kifejezés ül ki az arcóra, szemöldökét összeráncolja/ Pzomjss vpltam. /A poharat leteszi az asztalra./ Kére, , ak ár az egész üveget kiihatja. Mondtam, hogy már ettünk. /A feleségéhez:/ Húsból ée vérből vagyok, érted. Még ha nem figyelmeztettelek volna, hagyján, e tavaly már egész világosan beszéltem. Nem taJe, figyelmeztettelek. Te kihasználod azt, hogy tapasztalatlan lány vagyok, aki nos tud határozni, de holnap, amikor mindent elmesélek a mamának ós az ügyvédet is \ megkérdezem, majd nem leszel ilyen fölényes. /Hirtelen hisztérikus roham tör ki rajta,/szivettépő kiáltásokat hallat, a jelenlévők riadtan összenéznek, i egrohamra gondolnak./ Á..•. áááá....! áááéá ! /Ugyanazon a szivettépő hangon!/ Ugye megmondtam... Vigyétek el innen ezt a szörnyeteget... Lincseljétek meg! Szabadítsatok meg ettől a gyilkostól!... /Elájul/ /rémülten/ Oigolella asszony, az isten szerelmére Olga... Cigollella asszony /a nővérével együtt segíteni pró'rál Olgán. Egy kis vízzel meg kell locsolni, aztán kész. /Libeoohoz, aki felkapta a borospoharat/ de hisz az bor... i-