Rozov, Viktor: A boldogság nyomában; Fordította: Hernádi László; Q 20

- 25 /Slővesz egy cukarkárdobezkát n szekrényből./ Kínáld mag a kielányeket, Ö-jeg. /Kjvaez egy nerék cukrát, *>utén odalöki az asztalra./ Seeztek, egyetek. Ken kérünk. i Köszönjük. Itt nen tudunk nyueeöten beszélni, ryertek ki az udvarra. Én btgyek, edsé* a búron. /El./ /Failed, a divényről, kajánul./ Év weg lenegyek a kertbe. /KI./ /A oukarra nutat./ Na, *in<$í^al«tntBte, essetek neki. /Mindegyikük verz ery-e

f

ty cukerkét, wegeezik/ (öit *kertek? idefigyelj! Megtudtuk, heey heluep ven Anna Snergejevns születérnap

je. A fiaikétsnémőé? Igen, Kast lata hetven éves. fta^p teljesítményi sürgősen kell e faliuj<é"rs egv v-»rs

# ird ang. «öle? Fenni pénzért. A bár«

est ir eile akerte ntgedni. Igaza be voltí nea tudtál egy szőt <-e. n<L- ÍUÁtAj Akkar fibMM^ » • «a, Uleg, szépen kérlek! /Us gandalkazár után./ Jő! Mér kész ia! Hetven évee s vén Nyara , i Mast nár nea eakáíg. huzza! /Ugrál, kacsg./ m Tavaly irtél »át ilyssnit a tenfelügyelőről, najdnea kicseptek érte. 0sakYl/fc^M ty^iaMög***» nentatt nag. Miért aércődőtt aeg? Sserlataa huaarar valt a vers.