Giraudoux, Jean: Intermezzo; Fordította: Springer Márta; Q 9

-34hát nem volt még halott zsoni, ©lyan aki tudatosítaná a holtak tSme«-én«K erejét,valódiságát- a halottaknak egy császára, eo-y messiása ? we hi»yje, hegy egycsapásra minden csodálatosan megváltoznék az önök számára és a mi 3támunkra, ha felbukkan egy fiatal holt férfi, fiatal KT & holt lány - vagy egy pár, milyen szép lenne* dohát ki szerettesse meg velük az állapotukat, ki értesse meg velük,nhogy ők halhatatlanok? Kísértet

1 Nem azok. Isabella

1 Hegy hogy* Kisértet: Ök is meghalnak. Isabella: Érdekes, hegy minden fajta rosszul ismeri 3aját magát! A hinduk vörösnek hiszik magukat, a bé perek éehérnek, a halottak pedig halandónak. Kisértet: Előfordul, hegy fáradtig fogja el őket, valami ördög megszállja őket, a semminek valami rákfenéje eszi a májukat...s árnyékuk szép szürkesége beezüstöződik, beelajezódik...akkor az hamarosan a vég...mindennek a vége... Isabella* Nézze,,ne higyjen ebben!...Bizteaab van valami magyarázat erre a gyengeségre! Kisértet: A halál vége. Isabella: Ugyan! Ne legyen olyan tartózkodó...^eséljen el nekem mindont és biztos vagyok benne, hegy meg tudok magyarázni mindet, a legjobban».» Kisértet: Mindent? Először a nevét. Isabelle: Mondom, hogy a nevem nem fento3, ugy hivnak, mint bárki mást. .-beszél jen-.... legyen hozzám bizalommal!