Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

ton, drámai hős és jellem, komikus. Természetesen minden társulatban az igazgató egyben színész vagy főrendező is volt. A színészek között akad rendező, de min­denütt volt súgó, pénztáros, karnagy, ügyelő, díszmester, dísz­letfestő, zenekari és segédszínesz.Például : Nyitrai Sándor, buf­fo-komikus és kedélyes apa; Aitner Ilka opera- és népszínműéne­kesnő; Benkő Etelka (1877-1921) operaénekesnő, 1902-ben Ambrus Zoltán felesége lett; Bokor József (1838-1902) színész, operett­komikus, karmester; Dayka Balázs baritonista, később rendező, majd színigazgató, neje Pugin Leonora coloratur-énekesnő; Fe­renczi Frigyes Rakodczay zombor-bajai társulatának tagja, később főrendező, majd a M. Kir. Operaház rendezője lett. Több színmű­vet írt, melyeket Óbudán, két balettjét az Operaházban mutatta be. Felesége Hever Juliska énekes-színésznő; Ilosvay Hugó hír­lapíró, színész, három szaklapot szerkesztett, több színművet írt; Kápolnai Irén (1875-1912) a Feld Gyermekszínházban kezdte színészi pályáját, ő játszotta először a Szulamith Abigail sze­repét. Porzsolt Kálmán szerződtette a Népszínházhoz szubrettnek. 1902-ben felesége lett Geguss Dániel fővárosi rendőrtanácsosnak. Szerepköre társalgási naíva; Kiss Jánosné Pataki Irma (1859-1900) ismert nevű színésznő a vidék valamennyi színpadán; férje is színész - drámai apa és buffo - volt; Iványi István (1857-1913) népszerű buffo-színész, leánya Iványi Irén színésznő. Fehérvári (Erovics) Ottó (1845-1913) Miklósy Gyula társulatánál lépett a színi pályára; Morvái Antal (1854-1920) 35 évig műkö­dött a pályán mint kedélyes apa és bonvivan; Makróczy János

Next

/
Thumbnails
Contents