Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

rakodóparton Serly Lajos óta sokféle gazdát cserélt, de a megfelelő irányt csak most találta meg a két Kaposi testvér, akik közül Kaposi Ernő kellemes hangú énekes színművész, testvére nemes Kabdebo Béla pedig a hírlapírás berkeiből csapott át a színigazgatásba. Minden előadás színültig tölti ezt a kis színházat, amelynek olcsó helyárai lehetővé teszik a szegényebb osztályok színházba járását. Az ó-budaiak annyira megszerették ezt a kis színésztársaságot, hogy ma már komoly helyen komoly szó esik arról is, nem volna-e időszerű a Kisfaludy Színházat megfelelően kibővíteni, s az előadásokat állandósítani." (Budai Napló, 1915. 32. sz. okt. 23.) "Kaposi Ernő igazgató fáradhatatlan buzgalma révén néhány év alatt törzsközönséget nevelt magának, és állandóan emelte az előadások művészi nívóját. A közönség zajosan ünnepelte e hó 22-én húszéves jubileuma alkalmából az igazgatót, és elhalmozta virágokkal a színpadot." (Budai Napló, 1919. okt. 25.) "A Kisfaludy Színházat illeti a dicséret, hogy budai szerzőknek teret nyit, és színre hozta Tima József ismert nevű költő-főhadnagy 3 felvonásos népszínművét, Tóth Pálék jegykendője címen. A bemutató e hó 22-én volt, nagy sikert aratott." (Budai Napló, 1920. jan. 30.) A Komédia című rövid életű képeslap 1920. évi 21. száma 12-13. oldalán Barna Jenő újságíró kétoldalas cikkében a 25 éves jubileumát ünneplő Kisfaludy Színházról ír: "Tizenkilenc éve állt fenn már a Kisfaludy Színház Óbudán, amikor Kaposi Ernő, a mostani agilis direktor vette át a szín-