Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

köz- és utójátékokkal a drámai, illetőleg melodrámai részt, s ma az előadás napján a megnyitó zenét is maga szerzetté hozzá. Az érdekes keleti opera szövegét Goldfaden Dávid héber eredetijéből maga Kövessy Albert fordította és illesztette a maga színpadához, úgy hogy magyar alakjában ez a 5ulamith, Jeruzsálem leánya című opera 4 felvonásra, 7 képre oszlik. Ma még nem telt meg a Kisfaludy Színház, de erősen hisszük, hogy holnaptól kezdve megtelik és megmenti Kövessyt, ki eddig is mindenféle jót próbált, és semmi fáradságot sem kímélt csak hogy a közönségnek kedvében járjon. Most reméljük, fején találta a szöget: az óbudai publikumnak naiv, érdekes és erkölcsös történetet és olyan szép zenét nyújtott, hogy a közönség bizonnyal széthordja jó hírét, és hozzászokik a színházlátogatáshoz. ... (Pesti Napló, 1899 . június 25 .) Mint már említettük, a Sulamith több mint száz előadást megért Óbudán, sőt még ugyanez év őszén nagy sikerrel játszották a Magyar Színházban is. Bár a Pesti Napló kritikusa (1899. szept. 29. ) szerint Donath Ede "operaáriákat írt a néhány régi, gyönyörű zsidó melódiához, összeaprózta az egészet Verdiből meg Mendelssohnból, meg még sok mindenből: nem alkotott, csak összeállított elég ügyesen, de naívul a formában. A Magyar Színház aztán még ezt az önkéntelen naivitást is kigyomlálta a zenéből. . . " 1901. március 7-én Bokross József (1847-1907) lett a Kisfaludy Színház igazgatója. Tevékenyen részt vett a főváros hazafias mozgalmaiban, s hazafiságból bérelte ki az óbudai szín-